Széttépve a Belvárosi Színpadon
Amikor meghívást kaptam a Belvárosi Színházba a Széttépve című előadásra, nem sok jóra számítottam, hiszen a cím függőségre utalt és ez nem éppen szívderítő. De tévedtem! Novák Eszter rendező és Szabó Kimmel Tamás olyan produkciót mutatott be, hogy még napok múltán is a hatása alatt voltam.
Amit láttunk a Belvárosi színpadon – egy drogos fiú önvallomása prózában, zenében és versben – az maga volt az élet. Egy olyan fiú szemszögén keresztül mutatja be a drogfüggőséget, aki már mélyre süllyed és eléri a “széttépett” állapot veszélyes határát.
Kevés olyan, az egész társadalmi létezésünket befolyásoló aktuális téma van, mint a függőség. Az előadás arra hívta fel a figyelmünket, hogy nézzünk szembe a függőség problémájával, hiszen mindenki függ valamitől: drogtól, kávétól, cigarettától, alkoholtól, energiaitaltól, munkamániáról, anyagiak halmozásától, vásárlástól, számítógépes játéktól, mobiltól, internettől, szerencsejátéktól, közösségi oldalaktól …
De a függőség mértéke nem mindegy!
Szabó Kimmel Tamás szünet nélkül, másfél órát volt a színpadon, ami nem könnyű egy színésznek sem, de neki sikerült! Fiatalos lendületével magával ragadt és a téma mélységét – ami nem volt könnyű – úgy adta át, hogy az hihető volt. Tetszett az is, hogy különböző műfajok váltották egymást – a színész előadását egy négytagú zenekar élőben kísérte és olyan együttesek dalait adták elő, mint a Beatles, a Doors, a Pink Floyd, a Quimby, és Elvis Presley, majd Kosztolányi versekkel fűszerezték – egy perc sem volt, hogy unatkoztam volna.
Novák Eszter rendezőről már sok jót hallottam, amit most meg is tapasztaltam. De nem csak nekem tetszett az előadás, a közönség a jelenetek között már tapssal jelezte, a végén pedig tapsviharban tört ki.
Széttépve mindenkinek szól …
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
