Orosz avantgárd az 1910-1920-as években. A Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum avantgárd gyűjteménye a Magyar Nemzeti Galériában 2016. január 29. – 2016. május 1. között. Magyar Nemzeti Galéria, C épület, III. emelet.
A kiállítást Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős államtitkára, Nyikita Nyikolajevics Koritin, a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum igazgatója és Dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitották meg.
Az esemény elején és befejezéseként Mali Emese zongorajátékában is gyönyörködhettünk.
A kiállítást részletesen Gergely Mariann, a kiállítás kurátora mutatta be. Kivételes alkalom, hogy az orosz avantgárd képzőművészet jelentős alkotói olyan múzeumi gyűjtemény keretében mutatkoznak be Budapesten, amely így egyben Oroszországon kívül még sosem volt látható. A Magyar Nemzeti Galériában negyven kiemelkedő mű kerül kiállításra a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum avantgárd kollekciójából, amelyben többek között olyan közismert nevek szerepelnek, mint Kazimir Malevics, Vaszilij Kandinszkij, Alekszandr Rodcsenko, El Liszickij, Natalja Goncsarova vagy Mihail Larionov.
A jekatyerinburgi Művészeti Múzeum az 1910-1920-as évek orosz avantgárd művészetének egyik legjelentősebb gyűjteménye. A múzeum gyűjteményében az orosz avantgárd csaknem valamennyi irányzata – kubizmus, kubo-futurizmus, neoprimitivizmus, szuprematizmus, konstruktivizmus – jelen van kiemelkedő fő művekkel. Az 1910-es évek sajátosan orosz neoprimitivista stílusát Mihail Larionov, Natalja Goncsarova, Olga Rozanova munkái képviselik. A Káró Bubi művészcsoport legendás alkotói közül többek között Alekszandr Kuprin, Arisztarh Lentulov, Ilja Maskov, Robert Falk képei találhatók a gyűjteményben. Nagyezsda Udalcova kubista kompozíciója ott volt a híres 1915-ös Utolsó futurista festménykiállítás.
A Jekatyerinburgi Múzeum büszkesége, Vaszilij Kandinszkij és Kazimir Malevics egy-egy remekműve, szintén szerepel a budapesti tárlaton. A szuprematizmus követői közül a gyűjtemény Olga Rozanova, Ivan Kljun, Ljubov Popova munkáit őrzi. A múzeum tulajdonában van Alekszandr Rodcsenko Absztrakt kompozíciója, amely a festő 1910-es évek végén alkotott művei közül alighanem az egyik legjelentősebb alkotás.
A Jekatyerinburgi Művészeti Múzeum az 1910-1920-as évek orosz avantgárd művészetének egyik legjelentősebb gyűjteménye. A múzeum alapítása szorosan összefügg az orosz kulturális élet forradalom utáni átszervezésével. A Közoktatási Népbiztosság (Narkomprosz) moszkvai képzőművészeti osztályán 1918-ban azzal a céllal gyűltek össze az avantgárd művészek, hogy a modern művészeti múzeumok és az állami kiállítások népnevelési elveit megvitassák. Anatolij Lunacsarszkij közoktatási népbiztos 1918 decemberében jóváhagyta azoknak a kortárs művészeknek a névsorát, akiknek a műveit a Narkomprosz az állami művészeti alap számára meg kívánta vásárolni. 1920-ban ebből a hatalmas anyagból válogatták A modern festészet összes irányzata című nagyszabású kiállítást, amely a későbbiekben a jekatyerinburgi múzeum gyűjteményének is az alapját képezte. A gyűjteményt 1925 és 1934 között az Uráli Állami Múzeumban őrizték, majd 1936-ban átkerült az újonnan megnyílt Szverdlovszki (Jekatyerinburg neve a szovjet időkben) Művészeti Galéria tulajdonába.
A tárlat korabeli dokumentum- és művészfilmek részleteinek tematikus válogatásával is megidézi a forradalmi korszak atmoszféráját. Időutazást kínál a múltba: az archív képkockákon történelmi személyek és sorsdönt%9
