Molnár Antal – Tóth Tamás: A Falconieri Palota, Róma
A könyvet bemutatta: Dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, Esztergom-Budapesti érsek, Farbaky Péter művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója, Szörényi László irodalomtörténész, volt római nagykövet. Moderátor: Soóky Andrea (Balassi Kiadó)
A Falconieri-palota, az európai barokk egyik legnagyobb mesterének, Francesco Borromininek az alkotása
Róma patinás utcája, a via Giulia elején áll. Az épület 1927 óta a magyar állam tulajdona, a Római Magyar Akadémia és a Pápai Magyar Intézet székhelye, a magyar kultúra és katolicizmus szimbolikus jelentőségű bástyája az Örök Városban. A Falconieri-palota az egyik legjelentősebb magyar tulajdonú művészeti emlék, ugyanakkor mindmáig nem jelent meg róla az érdeklődő közönségnek szóló önálló kötet.
Molnár Antal, a Római Magyar Akadémia igazgatója és Tóth Tamás, a Pápai Magyar Intézet rektora a korábbi kutatások összefoglalásával, levéltári források alapján és gazdag képanyag segítségével mutatják be a palotának és egykori lakóinak izgalmas történetét, értékes művészeti emlékeit, illetve az Akadémia és az Intézet fordulatokban gazdag múltját. Kiadás éve: 2016. Terjedelem: 212 oldal színes és fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrálva.
A Római Magyar Akadémia feladatköre igen széles, hiszen a teljes magyar kultúrának ez a csodálatos palota ad otthont. Elsődleges feladata a tudományos küldetés, ösztöndíjasok fogadása, kutatások segítése, tudományos rendezvények szervezése annak érdekében, hogy az olasz és a magyar tudósok együttműködését elősegítsék, és hogy a magyar kutatásokat bemutassák Rómában. Róma nem csupán Olaszország fővárosa, hanem a régészet és az egyháztörténet tekintetében a világ fővárosa is. A Római Iskola képzőművészeti örökségét is továbbvisszik, évente hat-hét művészeti ösztöndíjast fogadnak, akik minden júniusban a galériában szervezett ösztöndíjas kiállításon mutathatják be alkotásaikat. Nagyon fontos a kulturális funkció is, hiszen a palota kiváló helyszín a magyar kultúra sokszínűségének bemutatására.
A Pápai Magyar Intézet vagy Pápai Magyar Egyházi Intézet, rövidítve: PMI (olaszul: Pontificio Istituto Ecclesiastico Ungherese) fölszentelt papok továbbképzését szolgáló kollégium – melyről Dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, Esztergom-Budapesti érseke beszélt.
A Collegium Hungaricum tagozatát 1940. június 16-án XII. Piusz pápa emelte a Pápai Magyar Intézet rangjára. Az intézmény a Via Giulia 1. szám alatti Falconieri-palota második emeletén kapott helyet. A második világháború miatt működését 1943 őszétől szüneteltette. Magyarországról hivatalosan utoljára 1947-ben érkeztek ide növendékek, majd 1948-tól korábban Innsbruckban, Bécsben és Rómában tanult papok kaptak itt helyet, vagy olyanok, akik kivándoroltak. A magyar állam ekkoriban azon munkálkodott, hogy a Pápai Magyar Intézetet megszüntesse, ám annak vezetői megvédték az intézményt és áldozatkész munkájukkal továbbra is működtették. 1947-től szolgált a mindenkori római magyar lelkész lakhelyéül és hivatalául. 1964-ben megállapodás jött létre a Szentszék és a magyar kormány között, melynek értelmében az emigráns papok átadták a Püspöki Kar számára a Pápai Magyar Intézetet. Ettől kezdve a megyés püspökök Magyarországról ismét küldhetnek az intézetbe egyházmegyés papokat, hogy Rómában felsőbb tanulmányokat folytathassanak.
1999-től a rektora újból a római magyar lelkész. 2012-től Tóth Tamás pápai káplán a rektor – a bemutatott könyv társszerzője.
Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.