Search
szombat 11 július 2020
  • :
  • :

63. Kormányinfó

63. Kormányinfó – Lázár János miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő – 2016. szeptember 22.

1lazarSzeptember 24-én egyeztetés lesz a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokkal Bécsben, és itt újabb kísérletet tesz a magyar kormány, hogy hatást gyakoroljanak az uniós politikára. A bizottság szerint közben halad a kvóták bevezetése, bár a tervezettnél lassabban, azonban az Európai Parlament hamarosan megkezdi a vonatkozó jogszabálycsomag tárgyalását.

Migrációs javaslatcsomagot terjesztett az ENSZ elé a magyar külgazdasági és külügyminiszter Szijjártó Péter, a szervezet New York-i székházában tartott csúcskonferenciáján.

Ha érvényes és eredményes lesz a kvóta referendum, a kormány akár az alaptörvény és az európai jogi keretek módosítását is javasolhatja – mondta el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 63. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel közösen tartottak. Nagy nyomás alá kerülhet Magyarország, ezért van szükség a népszavazás egyértelmű állásfoglalására.

Az Európai Bizottság mindenfajta demokratikus legitimáció és felhatalmazás nélkül akar jogot létrehozni, politikát csinálni Európában, és aki ennek nem felel meg, azt megbüntetik. Arra lehet számítani, hogy az elkövetkező időben hirtelen megnövekedhet a vitás területek száma a bizottsággal, mert informálisan folyamatosan fenyegetnek a testület tisztségviselői a népszavazás okán. A bizottsági tisztségviselők nem fair és méltányos eljárást alkalmaznak azokkal szemben, akik el merik mondani a véleményüket.

Az a kérdés, hogy a választópolgárok olyan nemzeti egységet hoznak-e létre, amely megkerülhetetlen Brüsszelben, és amely messze túlmutathat azon, ki melyik párt szimpatizánsa. A népszavazás nem a kormányról szól, hanem mindenkinek a saját életéről, arról, hogy kivel akarunk és fogunk együtt élni! .

Angela Merkel német kancellár elmondta, visszaforgatná az idő kerekét, de ez nem lehetséges, az egyetlen megoldás a már itt lévő menekültek elhelyezése egy EU-n kívüli területen.

Orbán Viktor miniszterelnök a népszavazás nélkül nem tudja megállítani a követelő kvóták bevezetését. Ha az emberek pártállástól függetlenül egyetértenek, annak ereje és súlya van, máskülönben gyengék leszünk Brüsszelben.

Magyarország az egyik leginkább szolidáris ország Európában, hiszen megvédi az EU határait, és ezt uniós támogatás nélkül teszi. Ezzel szemben az Európai Bizottságnak másfél éve nincs egyetlen világos és egyértelmű mondata sem a határok védelméről, semmit nem tett ezért. .

A múlt pénteki pozsonyi EU-csúcson nem értek el áttörő eredményt Brüsszel bevándorlás politikájának megváltoztatása tekintetében.

Két országnak van kulcsszerepe: Görögországnak, amely uniós szankciók nélkül negligálja, szabotálja a schengeni szabályok betartását, és Németországnak, amelynek folyamatos a szívóhatása a beengedettek felső korlátja híján. Amíg e két ország nem változtat a politikáján, folyamatosan számolni kell azzal, hogy nőhet a feszültség a balkáni útvonalon. A bécsi találkozón részt vevő országok érdeke a balkáni útvonal lezárása. Ha Görögország nem tartja be az uniós szabályokat, és ennek semmi következménye sincs, Bulgária és Macedónia szerepe nőhet.

Az európai nagyvárosok no-go zónáiról Lázár János elmondta: a kormányzati szórólapok a valóságról szólnak. A kormánynak kötelessége a valóságról tájékoztatni az állampolgárokat, ezzel egyetlen partnerüket sem akarják megsérteni, de a választópolgárok világosan akarnak látni. Megértik a tiltakozást, de ez a valóság, Berlinnek, Brüsszelnek, Párizsnak, Londonnak is van olyan része, ahova nem ajánlatos menni esténként.

Folyamatos az egyeztetés és a kapcsolattartás az osztrák kormánnyal, és mivel Ausztria is a teherbíró képessége határán van, jó hír számára, hogy a magyar kerítés képes megállítani azokat, akik az országok keresztül Ausztriába mennének. Ugyanakkor ragaszkodni kell ahhoz, hogy a naponta Ausztriába átjáró magyar dolgozók ne szenvedjenek hátrányt az osztrák intézkedések miatt, ez az osztrák gazdaságnak sem jó. Ausztria szerint lépései nem Magyarország, a magyar munkavállalók ellen irányulnak.

Lázár János szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a magyar-szerb határon a magyar rendőrök erőszakosak lennének a migránsokkal. Nem a magyar rendőrök erőszakosak, hanem azok az illegális bevándorlók, akik tavaly megtámadták a kerítést, a Keleti pályaudvart, elfoglalták az M1-es autópályát!

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban részt vesz a migrációs csúcson, ahol bemutatja Magyarország hatpontos javaslatát. Ennek értelmében egyebek mellett a legfontosabb a bevándorlási helyzet okainak kezelése. 30-35 millió ember vár Európa környékén arra, hogy meginduljon a kontinens felé, őket nem szabad inspirálni, hogy felesleges reményeket dédelgetve elinduljanak. Fontos, hogy minden ország alapvető kötelessége az állampolgárai megvédése, és nem az, hogy bárkit beengedjenek. Be kell látnia a nyugati világnak, hogy az erőszakos demokráciaexport Észak-Afrikába és a Közel-Keletre több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz.

Orbán Viktor kormányfő arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy az államkötvénypiac lehetőségeit megvizsgálva decemberig tegyen javaslatot a Standard & Poor’s hitelminősítő magyar államadós-osztályzatot érintő múlt heti felminősítésének lehetséges következményeire.

A felminősítés nemcsak szimbolikus dolog, hanem praktikus jelentősége is van – hangsúlyozta Lázár János, hozzátéve: amíg Magyarország a bóvli kategóriában volt, addig sok olyan eszközt kellett igénybe venni, amelyeket most felül lehet vizsgálni. A felminősítés fontos lépés lesz az állampapír-kereskedelemben és az állam finanszírozásában, az államkötvények piacán komoly változásokat tervez a kormány.

A nemzetgazdasági miniszter gazdaságösztönző csomagját illetően november-decemberben tisztázzák a társadalmi partnerekkel, hogy 2017-2018-ban hogyan támogathatja a kormány még inkább a gazdaságot. Ez hosszabb vita lehet, ugyanis nagy jelentőségű kérdésekről lesz szó, amelyek meghatározzák az azt követő két évet.

Lázár János tájékoztatást adott a stratégiai és a gazdasági kabinet üléseiről is. Előbbi napirendjéről elmondta: elfogadták a paksi erőműbővítés aktuális helyzetével kapcsolatos jelentést; döntöttek arról, hogy a parlament elé terjesztik a földárverések lezárásával összefüggő kormányzati javaslatot; és arról is szó volt, hogy az ősszel a kormány kiemelten foglalkozik majd a kiskereskedelem, a fogyasztóvédelem és a Magyarországon forgalomba hozott – különösen a külföldi – élelmiszerek minőségével, azok egészségügyi mutatókra gyakorolt hatásával.

Egyházi ügyekről is egyeztettek: a megújított vatikáni szerződéshez hasonló módon a kormány – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezetésével, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Trócsányi László igazságügyi miniszter részvételével – tárgyalást kezd a református egyház képviselőivel az együttműködésről. Október közepén pedig kormányzati döntés várható arról is, hogy az oktatási és szociális közfeladatot ellátó egyházak – például a katolikus és a református – az elkövetkező másfél évben milyen állami fejlesztési támogatást kaphatnak.

A stratégiai kabinet ülésén szó volt továbbá arról, hogy a kormány kész nagyvonalú támogatást nyújtani a Semmelweis Egyetemnek, hogy az intézmény a világ 100 legjobb orvostudományi egyeteme közé kerülhessen. Az Országos Sportegészségügyi Intézet új helyének kijelöléséről pedig az október 5-i ülésén dönt a kormány.

Döntés született arról is, hogy a közszférában a jövőben nyílt forráskódú szoftvereket fognak használni.

A bíróság elutasította a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánítása miatt benyújtott keresetet, Lázár János elmondta, hogy a festmény nem vihető ki az országból, ami csökkenti a tulajdonos, Pákh Imre “zsarolási lehetőségét”, és javítja a magyar kormány tárgyalási pozícióját.

A paralimpikonok díjazását a szakmai szervezetek javaslata alapján határozták meg. Ha ezeknek a szervezeteknek van új javaslatuk, a kormány kész megtárgyalni őket.

Azt a tényt, hogy Róma visszalép a 2024-es olimpia megrendezési szándékától, óvatosan kell kezelni, de Magyarország esélyei biztosan nőnek!

A szélerőművek létrehozásának szigorításáról a miniszter azt válaszolta, hogy a szélkerekek visszaszorítása érdekében Németországban is komoly tartományi jogalkotási folyamatok zajlanak, ráadásul a zöldek is tiltakoznak ezen építmények ellen. A tervezett magyar jogszabály “óvatos”. A szélkerekek élővilágra gyakorolt hatása nem tisztázott, ezért például lakóövezetekben és az azokat védő zónákban, valamint természeti védettség alá eső területeken nem létesíthetnének ilyet.

Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.