Search
vasárnap 21 július 2019
  • :
  • :

Történelmi Magyar Családok

Történelmi Magyar Családok Emléknapja

A Gróf Széchenyi Család Alapítvány második alkalommal rendezte meg június elsején a Történelmi Magyar Családok Emléknapját, melynek a Magyar Nemzeti Múzeum adott helyet a Díszteremben. Az Emléknap célja, hogyan valósulhat meg a méltó főhajtás a nagy történelmi elődök előtt.

4SzecAz esemény megálmodója és fő szervezője, a Gróf Széchenyi Elemér Sárvár-Felsővidék Alapítvány kuratóriumi elnöke Széchenyi Tímea, aki a Múzeum alapítójának, gróf Széchényi Ferencnek egyenes ági leszármazottja. Mint mondta – Alapítványunk hagyományteremtő jelleggel kezdeményezte a Történelmi Magyar Családok Emléknapja megünneplését. Ebben az évben az esemény védnökségére Gudenus János József geneológust kértük fel, aki nemesi származású, és hosszú évtizedek óta tartó kutatómunkával tárta fel és őrizte meg a szétszóratott családok emlékét. A szervezésben részt vett a Kornis Kastély Egyesület is.

Történelmi Magyar Családok Emléknapja – Batthyány Ádám – levél a résztvevőkhöz …

Az esemény tervezetét és a meghívást személyes hangú üzenetben juttattuk el az érintett családokhoz. „Első alkalommal édesapámra emlékezve jutottam arra a gondolatra, hogy méltó emléket szeretnék állítani neki, de rádöbbentem, hogy nem csak róla, és a Széchenyi családról van szó, ha Emléknapra gondolunk.” – mondta Széchenyi Tímea elnök asszony. „Tavaly azt hittük, hogy ez a nap egy kis mag lesz, amit elültetünk, de rá kellett jönnünk, hogy a régi gyökér ma is ott van és él, naggyá nőhet ismét, ez egy fa, családfa. Gudenus Jánossal való beszélgetésem alapján rádöbbentem arra, hogy mennyi rokonom van, akikkel összetartozunk. Szükségünk van arra, hogy múltunk fontosságát érezzük, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy tovább tudjunk élni és dolgozni. A név minket továbbra is kötelez, és azt, amit örökségül kaptunk, szellemi értelemben is, ápolnunk kell.”

Gudenus János József védnök arról beszélt, hogy hazánk 1100 éves történelmében jelentős szerepet játszottak a főnemesi családok, tagjai a nemzetért munkálkodtak, és ha kellett, vérüket is adták Magyarországért. Csaknem fél évszázad múlt el azóta, hogy történelmi szerepüket, e hazában szóra érdemesítették volna. Utódaikat üldözték, javaiktól megfosztották, fogság, kényszermunka volt a részük, jobb esetben kitelepítés. Volt, akinek számkivetés jutott osztályrészül, elüldözték szülőföldjéről, azon kevesek, akik itt maradtak, szerényen meghúzódnak valahol.

Reméljük, hogy eljött az idő, melyben ismét nyíltan beszélhetünk arról, kik voltak ők, és mit csináltak? Nagyobb részük felelősséget vállalt a nemzet szolgálatában, és támogattak anyagi lehetőségeik szerint. Tudásukat gyarapították, és megszerzett tudásukat a nemzet javára fordították. Sajnos, a „múltat végképp eltörölni” szellemisége a mai napig hat, a szándék ellenére a magyar nemességet mégsem sikerült teljesen likvidálni. A magyar nemesek megfogyva bár, de ma is itt élnek közöttünk.

Az Emléknap lehetőséget ad arra, hogy a nagy elődökről évről – évre megemlékezzünk, ne vesszenek el a feledés homályában. Ne vesszen el keresztény hitünk, család- és hazaszeretetünk, viselkedéskultúránk, amely az identitásunk része, és ehhez ragaszkodunk.

1VargaBA meghívottak előadásokat hallgathattak meg Varga Benedek főigazgató úrtól, aki felhívta a figyelmet arra, a különlegessége, hogy a Magyar Parlament Felsőháza 1865-1904 között ebben a teremben ülésezett. Itt születtek meg azok a törvények, amelyek Magyarországot naggyá tették. Bíztatta a történelmi családok ma élő fiataljait, hogy induljanak elődeik nyomdokain, tanuljanak keményen, sajátítsanak el nyelveket, ismerjék meg a történelmet, és sportoljanak, hogy egészségesek maradjanak. Ha kellő tudással és nyelvismerettel rendelkeznek majd, kitárul a tér, és erre van szüksége a jövő Magyarországának. Ezt a példát mutatták az elődök is. A sok jó példa közül kiemelte Gróf Tisza Istvánt, aki több doktorátussal rendelkezett és hét nyelven beszélt.

Tondolo – Pallavicini Zita miniszterelnökségi tanácsadótól, a “Kastélyok és restitúció helyzete Magyarországon valamit a környező Közép Európai országokban” címmel hallhattunk előadást. Személyes példáján keresztül mutatott be egy csehországi Pallavicini kastélyban kapott lehetőséget, hogy családja korábbi kastélyát megtöltse kulturális programokkal. Az összefogásra buzdította a családokat, mert a kelet európai országokban különböző módon lezajlott folyamatokból tanulva, ki lehetne alakítani új megoldásokat, a történelmi családok közösen tudnák képviselni érdekeiket.

Géher Ferenc elnök úr a Kornis Kastély Egyesület munkájáról és céljairól szólt. A Szentbenedeken élt Kornis család leszármazottjaként az erdélyi családokat is képviseli. Mint mondta, a család lelket nyomorító rettenetes hányattatáson ment keresztül. Kastélyukat kifosztották és jelentősen tönkretették. Nagyapja halála előtt lányára bízta a kastély rendbehozatalát, amelyet hosszú idő multával visszaszerzett, majd halálakor ő is továbbadta fiának a feladatot, a kastély felújítását. A megalakult egyesület ezt a feladatot hívatott megvalósítani. Többen az ügy mellé álltak, mivel a munka szépségekkel és nehézségekkel egyaránt telve van.

A program délelőtt a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében kerekasztal beszélgetéssel folytatódott. A fórumbeszélgetés legfontosabb témája volt a nemzeti és történelmi tudat, illetve a magyarság számára kijelölhető, meghatározható, elfogadható és megvalósítható nemzetfejlesztés programja.

A beszélgetést Tisza Attila, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány titkára vezette, résztvevők a történelmi családok leszármazottai közül Géher Ferenc  a Kornis Kastély Egyesület elnöke, Tondolo – Pallavicini Zita, miniszterelnökségi tanácsadó, Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke, Ugron Imre, Szuverén Máltai Lovagrend Magyarország nagykövete, valamint Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Dr. Huszár Pál, egyháztörténész, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke,

és felszólalt Pajor András, római katolikus pap, a Keresztény Kulturális Akadémia elnöke.

A Hazatérés Programról Ökrös Mariann, a mozgalom elindítója tartott képes beszámolót.

Történelmi Magyar Családok Emléknapja – Gróf Széchenyi Tímea – a név kötelez …

Az ünnepet Váradi László, Junior Príma díjas zongoraművész és Kovács Gábor operaénekes előadása tette különlegessé.

Az emléknapot nyilvános ökumenikus emlék-istentisztelet zárta, melynek helyszíne ebben az évben a budapesti Kálvin téri református templom volt. Gondolatokat hallgathattunk meg Cselovszky Ferenc evangélikus lelkésztől, Pajor András római katolikus atyától, és Tislér Géza református lelkésztől, aki az este házigazdája is volt. Az emlék-istentisztelet szervezésében nagy segítséget nyújtott Dr. Huszár Pál (egyháztörténész, Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke).

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.