Search
vasárnap 25 október 2020
  • :
  • :

Kisszebeni főoltár

Kisszebeni főoltár a Magyar Nemzeti Galériában

A restaurált főoltárat Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mutatta be szeptember 23-án a sajtó képviselőinek. Az eseményen részt vett Dabronaki Béla restaurátor, aki a több évtizedig tartó felújítási munkálatokat vezette és Poszler Györgyi, a Későgótikus szárnyasoltárok című kiállítás kurátora.

Baán László főigazgató bejelentette, hogy hetvenöt év után újra teljes pompájában látható a felújított Kisszebeni főoltár a Magyar Nemzeti Galériában. Mint mondta, a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és leggazdagabb díszű szárnyas oltárát II. világháború idején láthatta utoljára a nagyközönség, felújítása 1954-ben kezdődött el és 2020 nyarán fejeződött be.

Megtudtuk, hogy az évszázadok folyamán súlyosan károsodott főoltár a 19. század végén került múzeumi tulajdonba. A Sáros megyei Kisszeben Keresztelő Szent János-plébániatemplomából származó főoltárt és a két legimpozánsabb mellékoltárt – műtörténeti becsük – megőrzésének szándékával – 1896-ban az ország ezredéves fennállását ünneplő fővárosba szállították. Első ízben az Iparművészeti Múzeumban állították fel, ezt követően 1909-ben került át a Szépművészeti Múzeumba, ahol előbb a Román, majd 1928 és 1944 közőtt a Márvány Csarnokban állt.

1DabronakiBelaAz oltárt 1944 novemberében, Budapest bombázásakor szétbontották, és a múzeum pincéjébe menekítették. A sérült táblaképek restaurálása a múzeumban 1954-ben kezdődött el és folytatódott az 1960-as években is.

Dabronaki Béla restaurátor elmondta, hogy a rossz és hiányos állapotú oltár szétszedett darabjai 1973-ban a Régi Magyar Gyűjtemény költözésével kerültek a Magyar Nemzeti Galériába, a gyűjtemény raktárába, helyreállításuk ott az 1980-as évek végén kezdődött el, és az 1990-es évek végéig végezték el a szobrok és táblaképek nagy részének restaurálását, de a teljes főoltár felújítása csak most fejeződött be. A hosszan tartó restaurálás végén került sor az oltár szerkezeti elemeinek összeépítésére, a szükségessé vált tartó acélváz megtervezésére is.

A kiállítás kurátorától Poszler Györgyitől megtudtuk, hogy a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és leggazdagabb díszű szárnyas oltárát a hétköznapi oldalt díszítő képek keretére írt évszám 1496-ra keltezi. Az oltárt a barokk korban “felújították”, azaz táblaképeit átfestették. Az oltárszekrényben három szobor áll, középen a Madonna, és mellette balról a névadó szent, Keresztelő Szent János, jobbról Szent Péter. Szűz Mária feje fölött a felhőkben lebegő angyal pár tartott egykor koronát. A keretező fülkékben – hagyományos módon – közkedvelt vértanú szüzeket ábrázoltak.

OltarCim

Mint mondta, különlegességnek számít a fiatornyokkal és lombdíszekkel gazdagon díszített, egykor több emelet magas – mára azonban csupán töredékes formában fennmaradt – oromzat, amelyet eredetileg a Fájdalmas Krisztus szobra fölött magasba törő toronysisakon feszülettel koronáztak meg. A virtuózan faragott, finom lombdíszekkel, szőlőfürtökkel és madarakkal ékes predella az oltár együttes egyik legpompásabb eleme volt.

Kétoldalt fontos heraldikai díszek, címerpajzsok kaptak rajta helyet. A gazdagon aranyozott ünnepi nézetben, a finom faragású lombornamentikával díszített, nagy formátumú táblaképeken Keresztelő Szent János legendájának nyolc epizódja tárul a hívek elé. Az oltár legsérültebb részei az áttört ornamentális díszek voltak, az elemek sok helyen rekonstrukció által egészültek ki. Így készült el a predella középrésze, a nagy mérmű alsó lomb díszei és az oromzat számos elpusztult darabja.  Majd egy különleges élményben is részünk volt, bemutatták hogyan zárják be a szárnyasoltár ajtaját.

5Tablazaras

És láthattuk az oltárkép másik oldalát. A főoltár ikonográfiai különlegessége a magyarországi oltárművészetben, sőt ebben a műfajban, szélesebb körben is példa és párhuzam nélküli a balról jobbra olvasandó képsor az Apostoli hitvallás, a Credo tizenhat epizódra bontott, a szöveget pontosan követő ábrázolása, mondhatni illusztrációja. A különleges ábrázolási program feltehetően a kiemelkedő kvalitású és pompájú főoltárt megrendelő donátor igénye szerint készült.

6Bezarva

Majd Poszler Györgyi sorba vette a táblákat, hittételről-hittételre  …

A főoltár szeptember 24-től megtekinthető a Magyar Nemzeti Galéria Későgótikus szárnyasoltárok című kiállításában. Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, D épület 1. emelet.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.