37. Kormányinfó
A kormány február 3-án két új rendeletben foglalja össze az otthonteremtési program szabályait. Az egyik rendelet a használt lakáshoz jutásról, a másik az új lakáshoz jutás feltételeiről szól.
A január 20-i kormányülésen az elvi döntések születtek meg a várható könnyítésekről. A kormány eltörli a 30 millió forintos ingatlanérték-határt és a tulajdoni korlátot. Azok a “bürokratikus szabályok” is megszüntethetők, amelyek a korábban tulajdonolt ingatlan eladásából származó vételár felhasználását írják elő. Több más könnyítést is tartalmaznak a rendeletek, például új ház építése esetén az összkomfort meghatározásával kapcsolatban. Így ahol nincs ivóvízvezeték, ott az iható víz elérése lesz a kritérium, ahol pedig nincs szennyvízvezeték, ott az építési szabályokban korábban engedélyezett megoldások tovább élhetnek. Támogatja íg a Kormány a nagyvárosokban a tetőtér beépítéseket, külterületeken új tanyák építését. Belterületi zártkertekben is lehet majd építkezni támogatással.
A közfoglalkoztatottaknak lehetőségük lesz használt lakás vásárlására, illetve lakásfelújításra. az építésztársadalommal közösen akarják meghatározni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják az építési szabályok betartását a megszűnő építési engedélyezés helyett. A kormány célja a bürokráciacsökkentés és az egységes településkép kialakítása. Elsődleges cél családpolitikai, a másodlagos cél a gazdasági növekedés, vagyis nem egy szociálpolitikai akcióról van szó.
A földárveréseken változatlan áron, változatlan feltételek mellett kívánnak eladni 150 ezer hektár földet. Az eladandó állami termőföldek listája jövő hétre készül el – közölte, a lista nyilvánosságra hozását február elejére ígérte. A kormány továbbra is biztosítja a kedvezményes hitelt a márciusi földárveréseken résztvevők számára, vagyis újabb 100 milliárdos keret áll a Magyar Fejlesztési Bankban rendelkezésre. 18 külföldi állampolgár szerezhetett földet az eddigi árveréseken, ha senki nem él az elővásárlási jogával.
A vásárlók közül többen már húsz-harminc éve Magyarországon élnek, magyar a házastársuk vagy magyarok a felmenőik. Több mint 170 milliárd forint az eddigi licitérték, a bevétel pedig a Nemzeti Földalapkezelőhöz kerül, csak az állami vagyon gyarapítását szolgálhatja. A földek az esetek nagy részében a piaci ár fölött 10-20 százalékkal keltek el, de van, hogy a piac ár háromszorosáért vették meg azokat.
A taxistüntetés kapcsán Lázár János nyugalomra intette a taxisokat, a kormány szerint most nekik van igazuk. A kabinet szerint azért kell segíteni a taxisoknak, mert a taxizás államilag szabályozott piac, és ha valamit szabályoz az állam, akkor ahhoz védelem is jár.
Elmondta, meg kell találni a taxisokkal a közös nevezőt abban, mit és hogyan kell szabályozni. Hangsúlyozta, a kormány szeretné, ha Magyarországon mindenki betartaná a törvényeket és adót fizetne, emellett szeretnék a taxizás minőségét, átláthatóságát is biztosítani.
A miniszter megjegyezte, hogy Orbán Viktor a kormányülésen megkérdezte a kormánytagokat, használják-e az Ubert. Egyik kormánytag sem használja, de a kormányzatban dolgozó fiatalok többsége Uberrel közlekedik.
A bürokráciacsökkentés jegyében a kormány több mint hetven állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte, 72-73 intézmény, költségvetési szerv van “a kormány célkeresztjében”, ezeknek felmerül a megszüntetésük akár jogutóddal, akár jogutód nélkül. Kérdésre elmondta, hogy a lista összeállítására ő kapott megbízást a kormánytól.
A következő napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a tárcák között arról, hogy a háttérintézményeket, költségvetési szerveket hogyan lehet a tárcákba visszavinni, hogyan lehet a kiszervezéseket megszüntetni, egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban működtetni a rendszert – ismertette a miniszter. Jelezte, 50 ezer ember dolgozik ezekben az intézményekben, szerveknél.
A miniszter szerint az ország versenyképességének fenntartásához a bürokráciát is csökkenteni kell, ez a rezüméje a gyáriparosokkal, a munkaadókkal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével folytatott tárgyalásoknak.
Azt mondta, a bürokráciacsökkentés azt is jelenti, hogy újabb ezt szolgáló törvénycsomagokat terjesztenek be, jelenti a gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb közigazgatást, de azt is, hogy kevesebb bürokrata, kevesebb bürokratikus intézmény legyen.
Lázár János a háttérintézményi rendszer felülvizsgálata a bürokráciacsökkentés egyik eleme. Kifejtette: 2016-ban a járási hivatalokban rendezik a feladatokat, ez 16 ezer ember munkáját érinti az első félévben, majd a második félévben ugyancsak 16 ezer ember munkáját érinti a kormányhivatalokban.
Az országos hatáskörű szervektől minél több feladat és hatáskör a kormányhivatalokba kerüljön; az első fok a járási, a második a kormányhivatal lesz, ezzel egyúttal megvalósul az állami szervek vidékre költözése is. Hiszen az országos hatóságok – folytatta – a megyei kormányhivatalokban fogják feladataikat ellátni.
Ami nem hatósági feladat, hanem döntés-előkészítés, stratégia, tervezés, az a minisztérium része kell, hogy legyen. A Miniszterelnökség azt javasolja, hogy a minisztériumok a háttérintézmények feladatellátását a korábbi bérelőirányzat nyolcvan százalékán vegyék át.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint megdöbbentő, hogy a komoly uniós pénzügyi ígéretből semmi nem lett a migránsválsággal kapcsolatban.
Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
