Search
csütörtök 4 március 2021
  • :
  • :

53. Kormányinfó

53. Kormányinfó

Lázár János miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő … 


2LazarAz Egészséges Magyarország program keretében az elmúlt években 500 milliárd forintot költöttek kórházak felújítására, minden vidéki kórházban voltak fejlesztések. Mivel az egészségügy legerősebb részét az orvosok és a szakdolgozók jelentik, megállapodtak a bérhelyzetük rendezéséről. Ez fontos lépés, hogy a magyar orvostársadalom megbecsültsége, anyagi elismertsége növekedjen.

A program legfontosabb üzenete az egészséges életmóddal függ össze, ezért szeptemberben olyan új népegészségügyi programot hirdetnek, amelynek minden magyar életére lesz hatása. A program keretében minden lakótelepen többfunkciós sportpályákat akarnak létrehozni a szabadidő értelmes eltöltésére.

A magyar orvosi egyetemek világszínvonalúak, az alapképzés messze a nemzetközi átlag felett van. Ezen intézmények zászlóvivője a Semmelweis Egyetem, amelynek a kormány szövetséget kínál: minden feltételt kész biztosítani ahhoz, hogy az egyetem a világ legerősebb orvos képző intézményeihez tartozzon. Ehhez nagy ívű fejlesztési tervet kérnek az egyetemtől.

A kormány úgy döntött, Budapesten négy nagy, kiemelt egészségügyi centrumra van szükség. Végső döntés született arról, hogy északon a Honvédkórházat kell megerősíteni, Dél-Pesten az Egyesített Szent István és Szent László Kórház biztosít ellátást, Dél-Budán pedig új, 21. századi szuperkórházat építenek Kelenföld térségében. Észak-Budán egy következő fejlesztési periódusban új kórház létesülhet.

A kormány a Kútvölgyi kórház fejlesztése mellett sportellátási centrumot is létrehoz. A Szent János kórház nem lesz szuperkórház, épületállománya hatalmas gazdasági kihívást jelent. Mivel azonban a közelben van a Kútvölgyi kórház, ahol nagy fejlesztések történtek, a betegek egy részét oda kell irányítani, míg az ellátás egy része a Szent János Kórházban marad. A betegek jobban járnak, hiszen egy régi, rossz állapotú kórház helyett egy felújított intézménybe mehetnek.

Európai Bizottság javaslataiból joggal feltételezhető, hogy a bevándorlás megszervezését készítik elő, míg Magyarország alapjaiban elutasítja a bevándorlást, a családok támogatásának pártján áll és ezt javasolja a szövetségeseinek is, mert ez a válasz sok európai problémára. Áthidalhatatlan a jelenleg a nézetek közötti különbség.

A magyar javasat határvédelmi együttműködésre vonatkozó részeit tiszteletben tartja az Európai Bizottság, de szóvá tette, hogy kimarad az a javaslat, hogy a Schengeni határnál meg kell állítani a migránsokat és közülük azok az európai országok, akiknek szükségük van bevándorlókra, azok válogathassanak.

A kormány június 10-én foglalkozik a befogadó állomások problémáival, továbbá mérlegeli egy tranzitzóna kialakítását Ásotthalom térségében. Magyarországon nincs szükség táborokra, s a kormány célja, hogy bezárja azokat.

Tavaly 177 ezer Magyarországon regisztrálóból 3-4000-en terjesztettek elő menekültkérelmet. A többiek elmentek az országból. Senkit nem szeretnék megbántani, de 3-4 ezer embernek volt komolyan veendő problémája. A többség a jólét és a magas szociális támogatások reményében állt tovább. Tisztességes és korrekt eljárás után az állam több száz embernek segít rendszeresen, 15-20 százalék az aránya azoknak, akik megkapják a státuszt.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a sajtótájékoztatón bejelentette: újabb incidens történt Kiskunhalason: egy algériai férfi ellenállt a rendőröknek, amikor azok kihallgatásra akarták előállítani, a 27 éves férfi rátámadt egy fegyveres őrre. Hangsúlyozta: mindenkire vonatkoznak Magyarország és az EU törvényei, és akik Kiskunhalason vannak, azok már valami olyat követtek el, ami szemben áll ezekkel a törvényekkel, például illegálisan lépték át a határt. A mostani eset is jól mutatja azokat a gondokat, amelyekkel egész Európában és Magyarországon is szembe kell nézni.

Lázár János kérdésre az amerikai kitiltási botránnyal kapcsolatban megjegyezte: jelenleg nincs napirenden a kérdés, a kormány a jó együttműködésre törekszik az amerikai kormánnyal, és az az érdeke, hogy minden részlet tisztázódjon az ügyben.

Törvényjavaslatot készít elő a kormány arról, hogy a földárverésekből befolyó pénzösszeget hogyan használják fel. Az előterjesztésről a parlament szeptemberben dönthet.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette: most zajlik a földárverések utolsó köre, az értékesítésekből 250-300 milliárd forint bevételre lehet számítani.

Több javaslat is van arról, hogyan használják fel ezt az összeget, egy terv szerint ipari parkokat létesíthetnének, egy másik szerint adósságcsökkentésre kellene fordítani a pénzt, egy további javaslat alapján pedig népegészségügyi programokat finanszírozhatnának, kórházakat építhetnének belőle – magyarázta.

A kormány szerint erről a parlamentnek kell érdemi vitát folytatnia, amely szeptemberben kezdődhet meg.

A fővárosi pályaudvarokról szóló döntésről elmondta, hogy az ügyet a főpolgármester jelenlétében kívánja tárgyalni a kormány, egyeztetések vannak arról, mikor tud részt venni az ülésen. Ez is azok között a kérdések között van, amelyeket a miniszterelnök szeretne rendezni a nyári hónapokban.

A kormány június 10-én lezárja a buszgyártási stratégia nyitott kérdéseit.

A miniszter a tájékoztatón bejelentette azt is, hogy az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójáról döntött a kormány, a célra 25 milliárd forint áll rendelkezésre, és a megújítás mellett egy 120 éves terv alapján új szárnyat is építenek az épülethez.

Döntöttek arról is, hogy az Országos Széchényi Könyvtár főépülete marad a Budavári Palotában, egy új raktárbázisa pedig a városon kívül épül meg.

Amennyiben a Magyar Nemzeti Múzeumnak vannak fejlesztési elképzelései, akkor a kormány kész támogatni az intézmény terjeszkedését a Palotanegyedben üresen álló állami palotákban.

Nyáron, illetve ősszel elindul az ország térinformatikai rendszerének átalakítása, az ingatlan-nyilvántartási rendszer korszerűsítése 50 milliárd forint értékben, a kormányhivatalok informatikai megerősítésére 70 milliárd forintot költenek. Bizonyos közmű- és alaptérképekhez mindenki térítésmentesen hozzáférhet majd – mondta.

Új javaslatot terjeszt a kormány az Országgyűlés elé a hadigondozással kapcsolatban is. Nemzetközi példákra is alapozva az egész intézményt felül kell vizsgálni, hiszen mint kiderült, sokkal több embert érint a kérdés, mint korábban gondolták, az állam eddig rosszul mérte fel a jelentőségét. Az elmúlt években méltatlanul került ki a közbeszédből a téma, a hadigondozás újraszervezésével igenis foglalkozni kell.

Döntött a kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) átszervezéséről is, az átalakított intézmény élén Pölöskei Gáborné marad. Június 10-én jelenik meg kormányrendelet arról, hogy a központi intézménynek 58 szervezeti egysége lesz az ország területén.

Lázár János elmondta, Spéder Zoltán a barátja, az őt érintő kérdésekben csak elfogultan tudna nyilatkozni. A takarékszövetkezeti integrációra nagy sikerként tekint a kormány – tette hozzá.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra ügyében úgy nyilatkozott: a kormány Pécs városának törekvéseit támogatja, a jelenlegi “tulajdonosnak tűnő csoport” további támogatásra nem számíthat a fejlesztési banktól és a kabinettől. Célként jelölte meg, hogy a Zsolnay lehetőséget kapjon az állami beruházásokon, például az Iparművészeti Múzeum és a volt pénzügyminisztérium felújításában.

A lízingelt kamionok után sem kellene illetéket fizetni. A kérdésről a parlament dönt. Egy kettősség feloldásáról van szó – magyarázta -, az eddigi szabályozásban az illetékmentesség az autóbuszok, nyerges-vontatók, tehergépjárművek, pótkocsik tulajdonjogának megszerzésére vonatkozott, ezt a haszongépjárművek vagyoni értékű jogának megszerzésére is kiterjesztenék Wáberer György miniszterelnöki megbízott javaslatára.

Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.