XI. Ars Sacra Fesztivál – Mottó: Ne féljetek! szeptember 16-24.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Varga Benedek, mint házigazda, ünnepi beszédében melyet Csordás Csilla olvasott fel, hangsúlyozta, nagy öröm számára, hogy ismét a múzeum falai közül indul útjára az egykori Szakrális Művészetek Hetének hívott, ma már Ars Sacra Fesztivál, amely évről évre egyre gazdagabb programmal várja az érdeklődőket, melynek segítségével a hétköznapi világban jelenlévő szakralitás átélhetővé, megfoghatóvá válik.
Három időszaki kiállítás szorosan kapcsolódik az Ars Sacra Fesztivál idei programsorozatába. Az Ige-Idők a reformáció ötszáz éve kiállítás a magyarországi reformáció történetével ismerteti meg a látogatókat. A Huszadik századi protestáns életutak kamara kiállításon pedig olyan filmeket és fotókat lehet megnézni, melyek segítségével megérthetjük, átélhetjük hogyan hatottak a protestáns egyházakra, híveikre a XX. század sorsfordító eseményei. A Kereszt-tűzben keresztényüldözés a Közel-Keleten kiállítás célja pedig az, hogy tudományos alapokra helyezze, történetileg és szakmai alapokkal alátámasztva irányítsa az ottani folyamatokra az emberek figyelmét, rámutasson a helyzet tarthatatlanságára és feltárja az okokat.
Az Emberri Erőforrások Minisztériuma (EMMI) képviseletében Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azt mondta, hogy az igazi, valódi érték sosem hivalkodó. Mindig van mélysége, jelentése, mögöttes tartalma. A tíz esztendős múltra visszatekintő, Európa legrangosabb fesztiváljai között nyilvántartott Ars Sacra a magas szintű kulturális minőséget képviseli. Magyarország egyik legfontosabb és legértékesebb kulturális rendezvényévé vált. A kereszténységnek meg kell felelnie a mai kor kihívásainak. Tudnia kell, hogyan találja meg az utat a ma emberhez. Ma is igaz, amit egykor Goethe mondott: A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk, gyökerek és szárnyak. A jövő szabadságához meg kell őriznünk kultúránk legmélyebb gyökereit, ebben segít az Ars Sacra Fesztivál.
Dr. Erdő Péter bíboros, prímás a fesztivál megnyitón elmondta, hogy jó alkalom ez a hét arra, hogy elgondolkodjunk, mit jelent számunkra a szent és mit a művészet.
A mai esztétikai irányzatok jó része egyetért abban, hogy a művészet olyan emberi tevékenység, amely szimbólumokat alkot. A művész pedig, élve szabadságával, kreatív és interpretáló módon variálja a szimbólumok közti kapcsolatokat. Ebben az interpretáló, azaz értelmező tevékenységben van a mai művészet fogalmának kapcsolata a szent valóságával. Hiszen az ember és a világ létének, nagy tényeinek értelmezése abban áll, hogy feltárjuk a közöttük lévő viszonyokat. Az értelmesség ugyanis reláció. De életünk belső valóságai csak akkor találják meg helyüket, ha az egész világmindenségnek az Alkotóhoz fűződő kapcsolata is valamiképpen megjelenik bennük. A harmóniának, ezeknek az alapvető összefüggéseknek, az értelmességnek a keresése ösztönzi tehát az igazi művészetet, innen a művész nyugtalansága, hiszen ahogyan Szent Ágoston Istenhez fordulva mondja: Nyugtalan a mi szívünk, amíg benned meg nem nyugszik. Adja Isten, hogy a Szakrális Művészetek Hete az idén is új lendületet adjon kereső lelkünknek és közelebb vezessen ahhoz a harmóniához, amely a boldogságot jelenti.
Közreműködött: az Anima Musicae Kamarazenekar, Rohmann Ditta gordonkaművész, Molnár Krisztina Rita költő és George Saju indiai, kalkuttai táncoló jezsuita szerzetes. Egyházi fővédnök: Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek. Világi fővédnök: Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
