Így látják a magyarokat a világban
Külföldön kicsit másképp látják Magyarországot, mint azt itthon gondolnánk. Erről és a magyarok többi néphez való viszonyáról szól dr. Kiss Róbert Richard második, átdolgozott kötete, az” Így látják a magyarokat a világban”.
Az ismeretterjesztő kiadványt az Ybl Budai Kreatív Házban mutatták be március 6-án. Az eseményen részt vett dr. Keszi István a Magyar Nyelvőr Alapítvány képviseletében, dr. Prof. Keszler Borbála, az ELTE professzora, a kötet szakmai lektora, aki a könyvet bemutatta és dr. Kiss Róbert Richard, Prima Primissima díjas újságíró, a kötet szerzője.
Több, mint 45 ország (nép) véleményét ismerhetjük meg rólunk, magyarokról: albán, amerikai, amish, angol, ausztrál, azeri, bolgár, brazil, dán, egyiptomi, finn, francia, görög, grúz, horvát, izraeli, japán, jordán, kínai, khinaliqok, lengyel, malawi, mongol, német, norvég, olasz, orosz, osztrák, portugál, román, spanyol, indiai, svájci, svéd, szerb, szír, szlovák, thai, török, ugandai, ukrán, üzbég …
Dr. Kiss Róbert Richard elmondta, hogy 174 országban járt, ez is mutatja, hogy körültekintően készült el a könyv. Szeretné, ha látnánk magunkat kívülről, mit gondolnak rólunk más népek, mert ez nemzetpolitikailag is fontos!
Majd kiemelt egy-két véleményt a könyvből: A férfiak nem tudnak öltözködni és udvarolni. A nők viszont nagyon szépek!
Los Angeles-ben azt mondták Magyarország, valahol Törökország és Csernobil között, magas hegycsúcsokon van. A japánok szerelmesek a hídjainkba!
Észak-Amerikában alig hallottak rólunk, akik mégis, azok lovasokra, végtelen sztyeppékre gondolnak. Klasszikus, de nem egyedi példa, amikor a tengeren túli csoport tagjai utazás előtt megkérdezték, hogy itt még vajon mindenki lovon jár-e, mert ők sajnos nem tudnak lovagolni, és akkor bizony mi lesz. Érdekes, hogy néhány Latin-Amerikai országban és Kubában jobban ismerik az országot. Magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit feltudják idézni. Milyen jó lehetett akkor a labdarúgásunk, hogy ennyi év alatt sem sikerült a Magyarország-futballnemzet képet romba döntenünk.
Az olaszoknak elsőként a szép magyar emberek jutnak az eszükbe, ha azt a szót hallják: Magyarország. Meglepő, hogy az olasz nőknek is. Az idősebb lengyelek a legrokonszenvesebb nemzetnek tartanak minket, és felidézik a közös történelmi szálakat. A fiatalabbak ugyanekkor erről keveset hallottak. Ez nálunk is így van.
Az osztrákok büszkének tartanak minket, a törökök pedig kedves rokonnak. És sok külföldi egyetért abban, hogy szerintük pesszimisták vagyunk, és jobban tudunk sírni, mint örülni.
Mivel hazánk angol neve /Hungary/ hasonlít az angol éhes szóra /hungry/, a világ minden táján elviccelődnek ezzel. Éhesország. Tényleg éhes? Én már nagyon éhes vagyok. Kiss Róbert Richard is ezerszer hallotta már eme jeles poénokat. Mint mondta, előfordult, hogy amikor megtudták honnan jött, gyorsan megkínálták harapnivalóval. Ilyenkor udvariasan mosolyog és biztosítja újdonsült ismerősét, hogy ez a frappáns szóvicc neki jutott eszébe először.
És vannak, akik szerint a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke. A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper intelligens földönkívüli faj.
Személyes érintettség folytán lehet hamarosan a baba-barát hotelek is bemutatásra kerülhetnek – tudtuk meg egy kérdésre válaszolva.
Mindössze 3000 példányban jelent meg, így mindenki siessen, hogy kapjon példányt … !
A megjelenést támogatta a Magyar Nyelvőr Alapítvány, melynek célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket. A alapítvány kuratóriumának elnöke Spang Gyula, az alapítói képviselő Dr. Keszi István.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
