Search
kedd 3 augusztus 2021
  • :
  • :

Kieselbach Galéria 2021

KIESELBACH GALÉRIA – SZÍNEK, REALIZMUSOK, MEGLEPETÉSEK

A tavasz közepén – eltérve a korábbi évek gyakorlatától – az aukció előtt eladással egybekötött nagyszabású kiállítással jelentkezik a Kieselbach Galéria együttműködve az acb Galériával. Ez a különleges értékesítési forma sikerrel egyesíti a privat sale exkluzivitását a hagyományos tárlatok széles nyilvánossághoz eljutó, közösségi élményével.

A művészet és a műkereskedelem is új utakat keres, hogy fenntartsa és bővítse kapcsolatát a közönségével – mondta Kieselbach Tamás a megnyitón, akitől megtudtuk, hogy a klasszikus és modern képek a Kieselbach Galéria saját válogatási elveit tükrözi, míg a kortárs képzőművészetet reprezentáló anyagot Pados Gábor, az acb Galéria tulajdonosa állította össze.

Együttműködésük révén a múlt és a jelen, a tradíció és az abból építkező mai művészet egymás mellett, egymást segítve jut el a közönséghez.

A kiállításhoz reprezentatív, 480 oldalas katalógus készült, amely gazdag reprodukciós anyaggal és művészettörténészek által írt tanulmányokkal (63 külön tanulmány) segíti a bemutatott művek megismerését.

A jól ismert klasszikusoktól a fiatal kortársakig terjedő kínálat minden darabja megvásárolható. Az árakról a galéria munkatársai személyesen adnak felvilágosítást.

A kiállítás április 15 – május 10. között minden nap 10 – 18 óráig látogatható.

ÍZELÍTŐ A KÍNÁLATBÓL

Nagy klasszikusok – patinás gyűjtemények

A 19.századi magyar törekvéseket múzeumi rangú művek sora reprezentálja. A tájképfestészet klasszikusai közül Telepy Károly, Keleti Gusztáv és Mednyánszky László alkotásait kell kiemelni, míg a figurális képek sorából Munkácsy egy jól ismert, kitűnő gyűjteményből származó remekműve érdemel említést. A világhírű Tépéscsinálókhoz készült alaktanulmány egykor Majovszky Pál – többek között Cézanne, Gauguin, Van Gogh és Renoir műveit is felvonultató – kollekcióját gazdagította. Páratlan szerencse, hogy a gyűjtő otthonáról fennmaradt egy korabeli fénykép, amelyen a most kiállított, utoljára 1936-ban közönség elé került Munkácsy-festmény is látható.

A modern magyar festészet nagy generációjából Rippl-Rónai József és Gulácsy Lajos egyaránt egy jelentős olajképpel és egy pasztellel, míg Vaszary János egy reprezentatív életképével került a válogatásba. Koszta József művészetét egy alföldi táj, valamint az életmű egyik legjelentősebb darabja, a magyar impresszionista festészet remekműve reprezentálja. A neves festő és művészettörténész, Bényi László kollekciójából származó Kukoricatörés ihletett, megrendítő szépségű alkotás, amely bármelyik hazai múzeum állandó kiállításán megállná a helyét.

A kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező, színházigazgató, Várkonyi Zoltán kollekciójából érkezett Ámos Imre Az élet vize című kompozíciója, amelyet utoljára nyolcvanöt évvel ezelőtt láthatott a nagyközönség. Szintén a szocializmus évtizedeinek kiemelkedő gyűjtője volt Rácz István, akinek legendás, sokak számára mintát adó otthonát díszítette egykor Vajda Lajos most bemutatott remekműve.

Új színek – Izgalmas meglepetések

A magyar szecessziót gróf Batthyány Gyula – a Gyagilev féle orosz balettől ihletett – Háremben című képe, míg az art decót többek között Sassy Attila páratlanul dekoratív aktja, Góth Imre Fiatal lány mandarinnal című képe, valamint Scheiber Hugó és Kádár Béla kompozíciói képviselik.

A magyar avantgárdot, a Nyolcak és aktivisták csoportját többek között Czigány Dezső, Tihanyi Lajos, Mattis-Teutsch János és Bohacsek Ede művei idézik meg. Utóbbi művésznek összesen öt megmaradt festményéről tudunk, a most bemutatott Szent Anna című kompozíció 1917-ben szerepelt a legendás Ma folyóirat Kassák Lajos által szervezett kiállításán.

A kiállítás és önálló kötetként is „működő” katalógusa izgalmas művek sorát mutatja be a nagyközönségnek, sőt a művészettörténészek számára is számos csemegével szolgál. Freytág Zoltán korai Olasz kikötője és Szentendrei részlete, Barcsay Jenő párizsi látképe, a felvidéki Jakoby Gyula és Jasszus Antal kompozíciói, Klie Zoltán Kozmikus tája, Félegyházi László Foujita festményeit idéző Madárdala és Czimra Gyula letisztult szobabelsője csupán kiragadott példák a hosszan sorolható meglepetések közül. Vörös Géza Anyai szeretet című alkotása nem csupán blikkfangos komponálásával hívja fel magára a figyelmet: a festmény több jelenetben is feltűnik a Kabos Gyula főszereplésével forgatott Úrilány szobát keres című filmben.

Egy unikális történelmi ereklye – Trianon díszalbum

Az egyedülálló díszalbumot a magyar országgyűlés ajándékaként küldték el Londonba Lord Rothermere-nek 1929 decemberében. A festészeti, valamint ipar- és könyvművészeti szempontból is párját ritkító kötetet a pengő bankjegy-sorozatot is tervező Jashik Álmos festőművész miniciózus aprólékossággal, hónapok megfeszített munkájával létrehozott egyedi grafikái illusztrálják. Tíz egészoldalas, tűecsettel festett remekmű adja a kötet legerősebb vizuális tartalmát.

A metszett üveglappal ellátott és ébenfa tokba helyezett díszalbum a teljes magyar politikai elit köszönetét és szimbolikus főhajtását testesítette meg. A magyarul és angolul is olvasható, díszes kalligráfiával papírra vetett szövegen kívül az egyes lapokon feltűnnek a magyar történelem nagy királyai, hadvezérei, politikusai, tudósai és művészei, valamint az elszakított területeket jelképező híres épületek. A tökéletes állapotban megmaradt album szinte a középkori kódexek és ereklyetartók míves kialakítását idézi. Most megismételhetetlen alkalom nyílik arra, hogy Jaschik Álmos „Rothermere-kódexét” egyik jelentős magyar köz- vagy magángyűjtemény megszerezze maga és a magyar nemzet számára.

Nő – Művészet – A textil diadala

Rendkívül gazdag válogatás reprezentálja a magyar női alkotókat Anna Margittól, Barta Márián, Ország Lilin, Sylvester Katalinon (Csernus Tibor feleségén), Maurer Dórán és Keserü Ilonán át egészen Keresztes Zsófiáig. Keresztes Zsófia a fiatal, de már nemzetközi sikereket is felmutató magyar művészgeneráció egyik kiemelkedő képviselője, akinek mozaikokkal borított amorf szobrai a jövő évi velencei biennalé magyar pavilonjának főszereplői lesznek. Talán még ennél is nagyobb nemzetközi elismerést jelent, hogy Keresztest a világhírű Thames and Hudson 100 Sculptors of Tomorrow című kötetében beválasztották a világ száz legígéretesebb szobrászának elitcsapatába.

Nagy hangsúlyt kaptak a tárlaton azok a női alkotók, akik a textílművészet műfajában értek el kiemelkedő sikereket. A szakértők már egy ideje a modern, kisérletező textílművészet diadalmenetéről, a fonál forradalmáról beszélnek: a szőttesek vitathatatlanul meghódították napjaink legfontosabb kortárs vásárait, galériáit és magángyűjteményeit. A mostani tárlaton Kuchta Klára, Szilvitzky Margit: Zászlók és Hübner Aranka alkotásai adnak ízelítőt a műfajok határát elmosó, a sík- és térművészet, a festészet és az iparművészet eszközeit egyaránt felhasználó műfaj kortárs törekvéseiről.

Realizmusok

Az eladással egybekötött kiállítás anyagában az 1945 utáni absztrakt irányzatok jól ismert képviselői, Frey Krisztián, Bak Imre vagy éppen Illés Árpád mellett remekművek sora reprezentálja a magyar festészet hangsúlyosan figuratív irányvonalát is. A Pop Art felől érkező Korga György, a Csontváry mágikus erejű szín- és fény-kezelését modernizáló Bernáthy Sándor, az egyszerre bájos és démoni világot teremtő Földi Péter ugyanúgy múzeumi rangú főművekkel van jelen a válogatásban, mint a test-lenyomataival stílust teremtő Pauer Gyula, akinek Bíró Ica modellt ábrázoló 1987-es, életnagyságú munkája minden bizonnyal élénk érdeklődést és vitát fog kiváltani e mostani tárlaton is. A PSZEUDO-t megteremtő Pauer 1987-ben készítette el a korszak poszterek és naptárak százezrein népszerűsített szexideáljának szobrát, amely több, mint három évtizeddel létrejötte és eddigi egyetlen kiállítása után kerül ismét a közönség elé. Különös véletlen, hogy a Bíró Icáról készült szoborral együtt a mostani kiállításon Pauer egy másik plasztikája, a szintén intenzív testiséget sugárzó Íves formák is bemutatásra kerül. A mű egykor a neves művészettörténész, Körner Éva kollekcióját gazdagította.

A Siskov-lelet – Pop Art – Iparterv

A bolgár arisztokrata családból származó Ludmil Siskov a magyar neoavantgárd és a pop art egyik legérdekesebb figurája. A budapesti Képzőművészeti Főiskola elvégzése után dolgozott jazz-zongoristaként és a Szépművészeti Múzeum restaurátoraként is, miközben részt vett a korszak legfontosabb kortárs kiállításain. A legendássá váló Iparterv-tárlatok után Bécsbe emigrált, így hosszú időre eltűnt a magyar műtörténet látóköréből. Csupán az utóbbi néhány esztendőben vetült rá ismét a gyűjtők és kutatók figyelme, és kerültek korai munkái a Ludwig Múzeum korszakos jelentőségű, 2015-ös Pop Art kiállítására.

A most felbukkant és egy külön kamara-tárlat keretében bemutatott műtárgy együttes unikális lelet a magyar neoavantgárd hőskorából.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.