250 éves a Füvészkert 
A kerek évfordulót a Kertről szóló könyvvel, emlékkiállítással és emlékfa ültetéssel is ünnepelték.
A 2021. szeptember 15-én megnyíló Füvészkert 250 emlékkiállítás a kastélyban és a Kert egész területén 2022. május 30-ig lesz látogatható a nagyközönség számára.
A Fűvészkert története szorosan összefonódik Magyarország történetével. Egy ilyen intézmény csodával határos módon maradt meg a zivataros évszázadokban – mondta Dr. Orlóci László a Fűvészkert igazgatója a jubileumi ünnepségen.
Az ELTE Füvészkertet, hazánk első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban alapította az Orvosi Kar Növénytani és Vegytani Tanszékének első professzora és a hozzá tartozó botanikus kert első igazgatója, Winterl Jakab. A kert történelmét sorozatos költözések, felvirágzások és újrakezdések jellemezték: két nagyszombati, egy budai és három pesti helyszín, ahol neves igazgatók – köztük a híres polihisztor, Kitaibel Pál – követték egymást, és hoztak nemzetközi sikereket a kert életében. A kert 170 éve foglalhatta el a mostani méltó helyét.
Egy régészeti érdekességet is elárult az igazgató úr …
Egyesek szerint a jelenlegi irodaépület helyén lehetett Mátyás király pesti vadászkastélya, amelyet II. Lajos és később török basák is laktak. Ennek romjai helyén építette fel három évszázada barokk kastélyát Szeleczky Márton alispán, aki itt látta vendégül Mária Teréziát, majd II. József Habsburg császárt.
Majd a jelenlévőket egy sétára invitálva elmondta, hogy a Füvészkert Ázsiai kertépítészeti vonásokat tükröz …
A Fűvészkert legidősebb fája a közel 250 éves sajmeggy és a 200 év körüli páfrányfenyők. Híres különlegesség az amazonasi óriás-tündérrózsái, ami iránt mindig nagy az érdeklődés. Jellemző, hogy e növény (az üvegházában) először nyíló példányait 1894-ben hercegek és miniszterek feleségei látogatták meg! Több mint 8.000-re tehető a növényfajok és változataik száma. A főbb gyűjteménycsoportok: arborétum, trópusi és szubtrópusi növények, kaktuszok és egyéb szukkulensek, orchideák, rovaremésztő növények, trópusi vízinövények (tündérrózsák), kontyvirágfélék, citrusok, ausztrál növények, cikászfélék, trópusi páfrányok és begóniák, broméliafélék, hazai és magashegységek növényei, védett és vöröskönyves növények.
A kert több évszázados kapcsolatrendszere révén Amerikától Ázsiáig és Ausztráliáig minden kontinensről származóan fel tud vonultatni növényérdekességeket, mint például az ausztráliai eredetű sárkányfenyő. A kertben több mint 300 nemzetközi vörös listás és ugyanennyi hazánkban is védett növényfaj található.
A botanikus kertek valamikor a gyógynövényes kertekből, kolostorkertekből nőtték ki magukat. Az 1500-as években már volt botanikus kert Padovában. Mi sem állunk rossz helyen a sorban az 1771-es évünkkel – hangsúlyozta Orlóci László. Majd hozzátette, Winterl Jakab a botanikuskertet azzal a céllal alapította, hogy segítse az egyetemi oktatást és az orvoslást. Ez a mai napig nem változott, ez a feladata ma is a kertnek.
A Pálmaházhoz érve megtudtuk, hogy elhelyeztek egy Interaktív fajkeresőt, amelyen egy fejlesztőcsoport dolgozik. Nagy Ágoston aki a műszaki egyetem munkatársa, bemutatta az Augmented Reality alkalmazást (MOME Kreatív Technológia Hub). A tableten megjelentek a növényekről az információk és még a spórák áramlását is láttuk. Különleges élmény volt!
A séta végén az ELTE rektora Dr. Borhy László és a Füvészkert igazgatója Dr. Orlóci László elültettek egy Kacurafa- Cercidiphyllum japonicum Ra emlékfát.
A Füvészkert jövőjéről az igazgató úr azt mondta, nagyon fontos az innováció, majd át adta a szót Fónagy Dóra építész és dizájner-nek, aki arról beszélt, hogy a világ folyamatosan változik, ezért fontosak a tendenciák. Ma a tendenciák között prioritása van a természetközeliségnek. Majd hozzátette: a természet – ember – közösség hármasának! Az innovációról pedig azt mondta, hogy ma, kéz a kézben jár a hagyománnyal.
Az eseményen részt vett dr. Fazekas Sándor, országgyűlési képviselő, korábbi földművelésügyi miniszter, földügyi koordinálásáért felelős kormánybiztos.
Az ELTE Füvészkert története alapításának 250. évfordulójára címmel könyv is megjelent, amely az ELTE Füvészkert 250 évének történetét ismerteti. A könyvet írta: Dr. Isépy István, Papp László, Dr. Priszter Szaniszló. Szerkesztette: Papp László.
A könyvben bemutatják a Füvészkert gyűjteményeit: a több mint 8000 fajt és kertészeti változatot számláló élőnövény-gyűjtemény, az 5000 kötetes szakkönyvtár és irattárt, a 12.000 tételes maggyűjteményt és a 30.000 lapos herbáriumot.
Megismerhetjük a Füvészkert műemlék épületeit, továbbá oktatási, kutatási, természetvédelmi, zöldnevelési ismeretterjesztési feladatait.
Borhy László és Orlóci László köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatókként hozzájárultak az elhivatott szakmai háttérmunka kibontakozásához, köztük a jubileumi programsorozat támogatóinak, a Szerencsejáték Zrt.-nek, a Richter Gedeon Nyrt.-nek, a Beppler Kft.-nek, a Garden Kft.-nek, az Apátfa Kő és Kertcentrumnak, a NasteBau Kft.-nek és a Kovács faiskolának.
A programot Tom Lumen gitárkoncertje zárta (középen). Vendéglátónk (balra): Finom falatokkal Segal Viktor. Jobbra: Dr. Orlóci László, a Fűvészkert igazgatója.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
