Search
kedd 7 december 2021
  • :
  • :

Liszt Múzeum

Bővült a Liszt Múzeum gyűjteménye

A Régi Zeneakadémián bemutatták a Liszt Ferenc műveinek ismeretlen változatait DVD-n is tartalmazó kötetet, valamint Landau Alajos 1873-ban Lisztről készült szénrajzát, amelyet Bécsből vásárolt meg a Liszt Múzeum Alapítvány.

A Zeneakadémia Liszt Ferenc Emlékmúzeumának és Kutatóközpontjának évek óta kiemelt célja az állományában lévő, ritkaságnak számító és eddig nem publikált kéziratok nyilvánosságra hozatala. Így jelent meg november 13-án a Liszt Ferenc műveinek ismeretlen változatai a budapesti Liszt Múzeum archívumából címmel egy úgynevezett digibook, amely DVD-ből és hozzátartozó tanulmánykötetből áll.

A közönség számára eddig nagyrészt ismeretlen átiratok értékét emeli, hogy ezeket vagy maga a szerző készítette, vagy kisebb változtatásokat kérve jóváhagyta őket, így bizonyos mértékig mindegyik változat hitelesnek tekinthető Liszt életművében.

A DVD-n hallható műveket a Zeneakadémia tanárai adják elő, az egyik felvétel a 2011-es bicentenáriumi fesztiválon készült élő előadás, a többi zenei anyag koncerttermi felvétel, a kísérő szöveg pedig 4 nyelven ad tájékoztatást mind a kéziratokról, mind a művészekről.

A portrét, Liszt eredeti aláírásával a Liszt Múzeum Alapítvány vette 2021 szeptemberében Stefan Nebehay bécsi antikváriumából (Wiener Antiquariat). A 68×59 centiméteres szénrajzot Golo Landau aláírással Landau Alajos (1833-1884) készítette. A rajta olvasható keltezés 1873. március, Pest, emiatt különösen fontos a Zeneakadémia számára, mivel 1873 februárjában szavazta meg az országgyűlés az intézmény megalapítását, amelyben vezető szerepet szántak Lisztnek. A portré feltehetően ez alkalomból készült.

Landau Alajos Pesten született, 1852-től segédtanító volt nép- és városi rajztanítóként dolgozó édesapja mellett. Ezután a Bécsi Képzőakadémián tanult tovább, majd 1859-től a szegedi Reáliskolában oktatott. 1871-ben a vallás- és közoktatási miniszter a németországi rajziskolák tanulmányozására küldte. Miután hazatért, 1872-től VI. kerületi Főreáliskolához került szintén rajztanárként. Később szakmai szervezetek tagjaként fő előmozdítója volt az 1875-ös Országos Rajzkiállításnak. 1874 és 1876 között a Tanárképző Gyakorló Középiskolában vezette a rajztagozatot. 1876-tól haláláig a Műegyetemen dolgozott magántanárként.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.