Search
csütörtök 19 május 2022
  • :
  • :

Mecénás aranya

Mecénás aranya a Magyar Nemzeti Múzeumban

A 371,28 grammos, 80 miliméter átmérőjű arany díjérem a Magyar Nemzeti Múzeumban a februári Hónap Kincse (fotó jobbra) 

A kiegyezéstől a II. világháborúig a mecenatúra, a kultúra támogatása polgári erény volt. A Nemzeti Múzeumban azt szeretnénk elérni, hogy ez legyen így napjainkban is – mondta L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a Hónap Kincse kamaratárlat megnyitóján. A Múzeum kamaratárlatának februári műtárgya az 1909-ben Bláthy Ottó Titusznak adományozott Wahrmann-díjérem.

A főigazgató felhívta a figyelmet, a Nemzeti Múzeum arra törekszik, hogy rábírja a jelentős gazdasági potenciállal rendelkező vállalkozói, kereskedelmi élet szereplőit, legyen igényük, szándékuk, erkölcsi késztetésük – a sport finanszírozása mellett – magánvagyonukból áldozni a kultúra támogatására is.

L. Simon László kiemelte, a Nemzeti Múzeum ma megnyíló kamaratárlata egy történelmi példa, hiszen a Wahrmann-díjérem névadója, Wahrmann Mór a dualizmus korának egyik legjelentősebb nagykereskedője és politikusa volt, pályáját számos formában végigkísérte a mecenatúra.

Heisler András a MAZSIHISZ elnöke megnyitó beszédében kiemelte, Wahrmann Mór pártoló tagja volt különböző tudományos, gazdasági és művészeti társulatoknak. Végrendeletében 50 000 forintot hagyott közérdekű célokra, és ennek egy részét alapítvány formájában a Magyar Tudományos Akadémia kezelte. Ennek kamataiból 1897-től, háromévente adományozták a róla elnevezett díjat, amelyet a magyar kereskedelem és ipar területén kimagasló eredményeket elérő tudósok, mérnökök, feltalálók nyerhettek el, 1933-ig összesen tizenhárom alkalommal.

Mint mondta, a Bláthy Ottó Titusznak adományozott díjérem jelentősége, hogy a Wahrmann-díj kitüntetettjei közül csak négyen (Mechwart András, Bezerédj Pál, Bláthy Ottó Titusz és Borbély Lajos) kaptak nevükkel ellátott arany díjérmet, a többiek a díj pénzértékét kérték. Jelenleg e négy érem közül három ismeretlen helyen van vagy megsemmisült, tehát a Bláthynak adományozott díjérem a Wahrmann-érmek első szériájának egyedüli példányát képviseli, ezért unikálisnak tekinthető.

A 371,28 grammos, 80 milliméter átmérőjű arany díjérmet a körmöcbányai Magyar Királyi Pénzverdében háromévente verték. Előlapján a hagyományokhoz hűen a Magyar Tudományos Akadémia allegóriája és címere látható – Hébé egész alakos ábrázolása, amint a tudomány és a művészet italával táplálja a sas alakjában megjelenő magyar nemzetet. A hátlapi ábrázolás voltaképpen szimbolikus értelmű, hiszen Wahrmann Pest-Buda-Óbuda városegyesítő javaslatát, valamint ipar- és kereskedelemfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét jelképezi. Az alsó szelvényben babérfa látható, melynek tövében Vulcanus isten félalakja jelenik meg, vállára emelt kalapáccsal, vele szemben Mercurius alakjával. A felső szelvény alsó sávjában babérdíszes szalag által közrefogott téglalap alakú mező található, a díjazott nevének fenntartott helyként. Felette megjelenik Budapest látképe madártávlatból, középen a Lánchíddal, a pesti oldalon az Akadémia épületével, a budai oldalon a Várral és a budai hegyekkel. A díj 2021-ben, vásárlás útján került a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába.

L. Simon László és Heisler András a Hónap Kincse kiállítás megnyitóján.

 

A Wahrmann-díjérem, valamint néhány további, a korszakban a reáltudományok képviselői számára adományozott díjérem március közepéig látható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében. 371,28 grammos, 80 miliméter átmérőjű arany díjérem a Magyar Nemzeti Múzeumban a februári Hónap Kincse.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.