Search
hétfő 3 október 2022
  • :
  • :

Pénzmúzeum

Pénzmúzeum bemutatása  

Az egykori Postapalota műemléki épülete ad otthont a Pénzmúzeumnak, amely Európában is egyedülálló látogatóközpont, több mint 2400 m2 alapterületen. A múzeum március 15-i megnyitása előtt, sajtóbejáráson vettünk részt …

Fábián Gergely, a Pénzmúzeum vezetője megköszönte annak a több mint 100 vállalkozásnak és több száz kollégának a munkáját, ami lehetővé tette az ország legújabb múzeumának megnyitását. Beszédében kiemelte, hogy egy modern múzeumnak 3 alapvető célt kell kitűznie maga elé: ismereteket kell szórakoztatva átadnia, insprirálnia kell, és egy olyan platformként kell szolgálnia, ami összekapcsolja a különböző területek ismeretanyagait.

Elmondta, hogy a múzeum élménytere a legmodernebb múzeumpedagógiai és digitális technológiákkal felszerelve várja az érdeklődőket. Mint mondta, a koncepció tervezése során számos ország hasonló létesítményének tapasztalatai lettek hasznosítva annak érdekében, hogy a szórakozás és edukáció funkciók közötti egyensúlyt a legkülönlegesebb formában megvalósító intézmény nyithassa meg kapuit. Kiemelten fontos szempont volt, hogy ne egy idővonal  múzeum legyen,  hanem izgalmas csomópontokon keresztül mutassa be a pénzügyi szektor különleges világát, ezért az állandó kiállítás a pénz 5 funkciója köré szerveződik.

A látogatók a tárlat megtekintése során, kipróbálhatják magukat bankárként, tervezhetnek bankjegyet a saját arcképükkel, az igazán elszántak egy aranytömböt is megemelhetnek. Az egyik legizgalmasabb része a kiállításnak egy makett, amelyen a Szabadság téri Székház is megelevenedik a hologramos technológiával.

A diákok számára múzeumpedagógiai foglalkozások is lesznek a pénzügyi ismeretek bővítése érdekében a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködve. A legkisebbek számára foglalkoztató füzettel, mesekönyvekkel készülnek, hogy játékosan megalapozzák a későbbi pénzügyi ismereteket.

A tudásközpontként funkcionáló múzeum különlegességét fokozza, hogy a kiállítás keretében megtekinthető a Magyar Nemzeti Bank numizmatikai gyűjteménye, amely közel hatvanezer darabból áll. Találhatunk köztük osztrák kibocsátású bankjegyeket, erdélyi pénzérméket, és az első önálló magyar papírpénzt, a Kossuth-bankót is.

Felidézte a Magyar Nemzeti Bank Aranyvonatának történetét, amely a jegybank és hazánk számára is példaértékű, bár sokáig elfeledett volt. A második világháború alatt, 1945-ben az MNB dolgozói életük kockáztatásával menekítették ki az ország aranytartalékát Ausztria felé tartó vonatokon. A 2030 banktisztviselő és családtagjaik a Magyar Nemzeti Bank 30 tonna aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát, valamint  Mátyás király Corvináit és a méteretalon platinarúdját menekítette nyugatra, melyeket szinte hiánytalanúl visszakapott a jegybank.

A történetnek több módon is emléket állít a Magyar Nemzeti Bank, többek között a Robogás című köztéri szoborral, amely Szőke Gábor Miklós alkotása. A szobrász elmondta, hogy az aranyvonat történetén túl, magát a mozgást kívánta megragadni a Robogás című alkotásával, amely egy mozdony. A rozsdamentes acélból készült aranyszínű, elcsúsztatott „aranyrúd” mozdulatfázisokat jelenít meg. A szobor mintegy 7000 db aranyrúdból készült, 13 méter hosszú és 13 tonna. Érdekessége, hogy a kültéri szobor eleje bent van a múzeumban, így köti össze a múltat, a jelent és a jövőt.

Azt is megtudtuk, hogy a Pénzmúzeumba a belépés teljes mértékben ingyenes lesz, mindössze előzetes regisztrációt kérnek.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.