73. Kormányinfó – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő – 2016. december 8.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a migránspárti erők áttörésre készülnek az Európai Tanács december 16-i ülésén, s két új fogalom is megjelent az uniós dokumentumokban, a kötelező szétosztás és a kötelező szolidaritás. Értékelése szerint Németország és mások a következő hetekben ki akarják kényszeríteni ezekről a döntést.
A kormánynak sem lehetősége, sem szándéka sincs, hogy jóváhagyja a kötelező szétosztást, a kabinet kezét köti a népszavazás eredménye, a parlament és az Alkotmánybíróság döntései, továbbá 2500 önkormányzat határozata.
Magyarország azt is kéri, hogy a szolidaritásba számítsák bele a 150 milliárd forintos határvédelmi költséget. Magyarország úgy véli, hogy nem szabad a migránsokat beengedni az EU-ba, akik pedig bent vannak, ki kell őket vinni és a határon kívül lefolytatni velük szemben a bevándorlási eljárásokat. Mint mondta, a két álláspont között áthidalhatatlan az ellentét.
A kormány a kétnapos kihelyezett ülésén részletesen áttekintette a kockázatokat és a lehetőségeket, a kötelező szétosztás helyett az önkéntes mechanizmus mellett van. Az Alkotmánybíróság múlt heti állásfoglalására utalva kiemelte, hogy a szétosztás lényegében érinti a szuverenitást, abban Magyarország nem tud részt vállalni.
A kormány arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szervezzen olyan oktatási kerekasztalt, amelyen a pedagógus érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel közösen áttekintik a PISA 2015 felmérés eredményeit – közölte Lázár János. A tárcavezető elmondta: a kihelyezett kormányülésen áttekintették a napokban nyilvánosságra hozott oktatási mérések eredményét.
A kormány nem kívánja az asztalról lesöpörni az eredményeket, azt szeretnék, ha a kerekasztal-tárgyaláson részletesen áttekintenék azokat, és megkezdődne a diskurzus arról, hogy az oktatás tartalmán, illetve a módszertanon mit kell változtatni.
Nem a pedagógusokon kívánják számon kérni az eredményt, de le kell ülni és beszélni kell róla, és a pedagógus társadalomnak részt kell vennie a vitában. Az iskola nem politikai kérdés, és moderátorként az értelmes szakmai párbeszédhez kívánnak hozzájárulni. A kormány a kereteket tudja megteremteni, és ezt megtette. Nem fenntartói és nem finanszírozási kérdésről van szó, az unió legutóbbi jelentése szerint Magyarország többet költ oktatásra, mint az uniós átlag. A PISA-felmérésben a közép-európai országok átlaga hasonló volt, mint Magyarországé, a lengyelek eredménye ugyanakkor kiugró javulást mutat, az elmúlt években végrehajtott tartalmi reformok nyomán.
A miniszter beszámolt arról is, hogy megvitatták a jó államról szóló jelentést, amelyet második alkalommal készített el a közszolgálati egyetem. A több száz oldalas dokumentum hazai és nemzetközi adatokat tartalmaz – közölte Lázár János, aki kitért arra is: kiemeltek néhány kérdést, amit alaposan megvitattak. Áttekintették a versenyképességi adatokat – mutatott rá, hozzátéve: hazánk nemzetközi versenyképességi besorolása nem javul, ami nonszensz a jelentősen növekvő GDP és gazdasági bővülés mellett.
Öt párti konszenzus alakult ki a polgármesteri bérezés kérdésében, amennyiben a százalékokról is megegyezés születik, január 1-jétől életbe léphet az új rendszer. Tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter megkezdte a pártokkal az egyeztetéseket, a tervek szerint a főpolgármester miniszteri fizetést, a megyei jogú városok és a kerületi polgármesterek államtitkári fizetést kapnak, s minden más települési vezető bérét ennek egy adott százalékában határoznák meg.
Arról is döntöttek, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről egyeztetést kezdeményeznek a parlamenti pártokkal. Elmondta, azokat a javaslatokat is komolyan veszik, amelyek az egyes pályázati felhívásoknál az automatikus támogatási rendszer és a pályázati rendszer normativitásának erősítésére vonatkoznak.
December 5-ig 6853 milliárd forint értékben hirdettek pályázatokat, ez 76 százaléka a rendelkezésre álló keretnek. A miniszter megerősítette, hogy idén 1600-1700 milliárd forint kifizetése várható. A kormány csak fejlesztési célokra fordítja a költségvetés idei maradványát, év végi jutalmakat nem oszt.
Az állami rezsicsökkentés 1,6 milliárd forintot hagy az embereknél, azonban a hazai digitalizáció még “komoly hendikeppel küzd”, fejleszteni kell az oktatás, a gazdaság és a bürokrácia digitális képességeit. Szavai szerint ma 100-ból 20 ügyet intéznek elektronikusan, miközben szerinte 70-80 lenne az ideális.
Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
