100 éve született Szabó Magda
A Budapesti Operettszínház kettős jubileumi ünnepséggel emlékezett meg október 5-én a 100 éve született Szabó Magdára, akinek műveit ma is rajongásig szereti a közönség. Az Abigél című musical 250. előadását tekinthették meg a nézők, köztük mintegy száz Nyíregyházáról érkezett fiatal, emellett a műhöz kapcsolódóan a Petőfi Irodalmi Múzeummal közös kiállítást is megnyitottak a színház épületében.
A megnyitó eseményen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az igazán nagy alkotók – mint amilyen Szabó Magda is – művei az idő múlásával sem veszítenek értékükből, aktualitásukból. Méltatta az Abigél című kultikus regényből készült musicalt, amit Miklós Tibor szövegíró és Kocsák Tibor zeneszerző a Budapesti Operettszínház felkérésére készített 2008-ban. “A tartós művészeti produktumok alkotói mindig megengedték maguknak és nekünk, az utókornak is azt a szabadságot, hogy műfaji határok nélkül gondolkodjanak róluk és művészetükről. Ebből a kreatív gondolkodásmódból születnek a legizgalmasabb műalkotások és produkciók, mint az Operettszínház Abigél előadása, amely annak idején jól reflektálva a kor igényeire, mára országszerte óriási sikerre vitte ezt az óriási alkotást, ezúttal musical változatban” – mondta az államtitkár. Az intézmények közötti együttműködések eredményeként olyan programok születhetnek, mint most az Operettszínház és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiállítása. A tárlat fókuszában az életmű meghatározó darabja, az Abigél áll.
Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója erre reflektálva elmondta, hogy színházának egyik fő célkitűzése az intézmények és a műfajok együttműködése. Mint ahogy alapvető feladatuknak tekintik azt is, hogy előadásaik minél több Magyarországon élő fiatalhoz és színház szeretőhöz eljussanak, olyanokhoz is, akiknek nincs lehetőségük Budapestre utazni, ezért rendszeresen járnak vidéki városokba.
Az Abigéllal például felléptek már Székesfehérváron, Sopronban és Szegeden is. Október 7-9 között pedig Szabó Magda szülővárosában Debrecenben, a Csokonai Színházban három alkalommal adják majd elő a musicalt. Ugyancsak nagy hangsúlyt helyez a vezetés arra, hogy értékes irodalmi alapanyagokból készült musicaleket állítsanak színpadra. Olyan librettistáik vannak, mint Victor Hugo, Shakespeare, Tamási Áron vagy Oscar Wilde, de az egyik legnagyobb büszkeségük a Szabó Magdával való együttműködés.
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet főigazgatója köszöntőjében beszélt a PIM júniusban megnyílt Szabó Magda kiállításáról, ami épp az Abigél miatt olyan különleges hangulatú, és egyúttal jelzi a mű kultikus jellegét. A tárlat egyik pontján ugyanis lehetőség van arra, hogy a látogatók üzenetet hagyjanak Abigélnek. Az elmúlt néhány hónapban több száz üzenet érkezett, aminek filológiai feldolgozása zajlik.
Prőhle Gergely egy anekdotát is megosztott a jelenlévőkkel. Szabó Magda állítólag nem könnyen állt kötélnek, amikor a Móra Ferenc Könyvkiadó akkori vezetője, a jól ismert író, Janikovszky Éva győzködte őt arról, hogy ezt a történetet meg kell írnia. A megjelenést követően aztán Szabó Magda a következő szöveggel dedikálta a könyvet Janikovszky Évának: “Horn Micinek, aki Janikovszky fedőnév alatt addig agitált, míg meg nem írtam ezt a regényt. Nagy szeretettel: Abigél. Utóirat: Na, mit szólsz hozzá, hogy milyen fiatalsága volt egyeseknek!” 
Az ünnepség záró akkordjaként Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a legendás Abigél film egykori Zsuzsanna nővére olvasott fel egy részletet a Für Elise című regényből, majd a musical záró dallamaira 100 szál fehér rózsát helyeztek el a jelenlévők a helyszínen, az emlékezés virágaiként.
Az 250. ünnepi előadás végén Somogyi Szilárd, az előadás rendezője, a darab társírója emlékezett az írónőre.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
