Befogadás Napja ’89
Kiállítás nyílt augusztus 22-én a Magyar Nemzeti Múzeumban a keletnémet menekülők 30 évvel ezelőtti befogadásának, a zugligeti menekülttábor létrejöttének történetéről, valamint az 1989. szeptember 14-i határnyitásról, amely a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közös tárlata.
Varga Benedek a múzeum főigazgatója arra emlékeztet, hogy milyen volt, amikor szabadság nélkül éltek az emberek, és hogyan kell tenni az önkény ellen. A kiállításon felvillannak azok a balatoni nyarak, amikor az NDK és NSZK állampolgárai Magyarországon találkoztak egymással, a keletnémet állambiztonság működése, a határok őrzése, a határsértők büntetése, a zugligeti menekülttábor mindennapjai, az önkéntesek munkája, a közben zajló szigorúan titkos diplomáciai tárgyalások, a Páneurópai Piknik és végül azok a döntések, amelyek lehetővé tették az osztrák határ megnyitását és az NDK állampolgárok nyugatra jutását.
Vecsei Miklós a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke felidézte, hogy 1989 nyarán a keletnémet emberek szabadságért folytatott harcát vállalta fel egy maroknyi közösség Magyarországon. Ennek a történelmi mozzanatnak állít emléket ez a tárlat. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat 1989. augusztus 14-én (azóta Befogadás Napjaként emlegetett napon) nyitotta meg első táborát Zugligeten a keletnémet menekültek számára.
Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője is részt vett az eseményen. Klaus D. Streicher elmondta, hogy a zugligeti templom kertjében megnyitott táborban három hónapon át összesen 48 ezer 600 emberről gondoskodtak a segítő szervezetek. Emlékeztetett arra, hogy 1989 augusztusában rengeteg keletnémet állampolgár érkezett Magyarországra azzal a szándékkal, hogy Ausztrián keresztül minél előbb tovább utazhasson Nyugat-Németországba. Sokan a követségen kerestek menedéket, akkor kértek segítséget a Máltai Szeretetszolgálattól.
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke elmondta, hogy annak idején sokszor megkérdezték tőle, mekkora volt a kockázat segítségnyújtásuk miatt. Mint mondta, nem volt szó kockázatról, emberi életekről volt szó, és azokat a mi igenjeink mentették meg. Ugyanis az igen szeretet!
A befogadással kapcsolatban felidézte, hogy amíg a tábort nem nyitották meg, az utcákon tartózkodó menekültek családoknál moshattak, főzhettek, tisztálkodhattak. Majd augusztus 14-én a müncheni máltaiaknak és Csilla von Boeselagernek segítségével, egy napi szervezéssel 960 embert tudtak lefektetni a sátrakban – ez volt a tábor első napja.
1989-ben Magyarországon több százezerre nőtt azoknak az NDK állampolgároknak a száma, akik az osztrák-magyar fizikai határzár megszűnését követően a zöldhatáron át próbáltak nyugatra jutni. A hazatérni már nem akaró keletnémetek magas száma miatt menekültügyi katasztrófahelyzet alakult ki Budapesten.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítette a Páneurópai Pikniket és az Ausztriába igyekvőket és a később érkező keletnémet menekülteket is. A három évtizeddel ezelőtti események nemcsak a rendszerváltozás és a magyarországi humanitárius szervezetek történetében, hanem egész Európa szempontjából is meghatározóak.
A tárlat bemutatja azt a folyamatot, amely az NDK-s menekültek befogadásához, a zugligeti (és másik három) menekülttábor létrejöttéhez, majd a szeptemberi határnyitáshoz, a vasfüggöny lebontásához vezetett.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
