Avi Loeb: Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomai
AGAVE KÖNYVEK KIADÓ KFT. Fordította: Farkas Veronika
Avi Loeb könyve meghökkentő és provokatív. Nem kevesebbet állít, minthogy a 2017-ben észlelt első Naprendszeren túlról származó üstökös, az Oumuamua valójában nem természetes, hanem mesterséges objektum, egy „távoli idegen civilizáció” alkotása. Kijelentése erősen megosztotta a tudományos közösséget.
A Harvard csillagászati tanszékének vezetője a könyvben bebizonyítja, hogy az Oumuamua névre keresztelt jelenség nem lehetett aszteroida: különös, szivar formája, szokatlanul száraz felszíne volt. Túl sebesen mozgott, túl furcsa pályán haladt, és nyomát sem mutatta gázképződésnek vagy szétesésnek. Szerinte csak egyetlen lehetséges magyarázat képzelhető el – az objektum egy távoli, földön kívüli civilizáció fejlett technológiai eszköze.
A rejtélyes objektumot 2018 januárjában a teleszkópok szem elől vesztették. A nagyjából 800 méter hosszú Oumuamua származási helye bizonytalan. Egyes elméletek szerint a Földtől 17 000 fényévre lévő W51 katalógusjelű csillagfelhőből érkezett.
A Földönkívüli elgondolkodtató útja a tudomány, a téridő és az emberi képzelet legtávolabbi zugaiban azt sugallja az olvasóknak, hogy a határ a csillagos ég, és hogy érdemes nyitott elmével elgondolkodni azon, amit ott találhatunk. Bármilyen különösnek is tűnik.
Loeb végig vezeti az olvasót naprendszerünk első bizonyítottan csillagközi látogatójának izgalmas történetén. Felvázolja nagy felzúdulást kiváltott elméletét és annak jelentőségteljes következményeit, amelyek mind a természettudományra, mind a vallásokra, mind fajunk és bolygónk jövőjére hatással lehetnek.
Részlet a kötetből
Egyedül vagyunk? Ez a kérdés különbözőképpen megfogalmazva bukkan fel időről időre. A földi élet az egyetlen élet az univerzumban? Az emberiség képviseli az egyetlen tudatos intelligenciát a tér és az idő hatalmas folyamában? Jobb és pontosabb formában talán így önthető szavakba ugyanez: a mérhetetlenül nagy űrben és a világegyetem élete során léteztek vagy léteznek-e más intelligens civilizációk, amelyek a miénkhez hasonlóan felfedezték a csillagokat, és bizonyítékokat is hagytak az erőfeszítéseikről?
Úgy gondolom, 2017-ben olyan bizonyíték haladt át Naprendszerünkön, amely alátámasztja a feltételezést, hogy erre a kérdésre igen a válasz. Ebben a könyvben áttekintem ezt a bizonyítékot, próbára teszem az elméletet, és felteszem a kérdést: milyen következményekkel járna, ha a tudósok ezt is ugyanolyan komolyan vennék, mint a szuperszimmetriával, az extra dimenziókkal, a sötét anyag természetével és a multiverzumok lehetőségével kapcsolatos elképzeléseket.
Ez a könyv egy sok szempontból még nehezebb problémával is foglalkozik: készen állunk-e mi, tudósok, és készen állnak-e a laikusok? Készen áll az emberi civilizáció szembenézni mindazokkal a következményekkel, amelyek a kézenfekvő, bizonyítékalapú elméletekből levont következtetés elfogadásával járnak, miszerint a földi élet nem egyedi, és talán még csak nem is különösebben lenyűgöző? Attól tartok, hogy erre nemleges a válasz. Ez a feltételezés pedig aggodalmakra ad okot.
Avi Loeb
Eddig nyolc könyvet írt, beleértve a legújabbat, a Földönkívüli – Egy idegen civilizáció első nyomait is, és körülbelül 800 szakcikket (112-es h-indexszel) különböző témák változatos körében, többek között fekete lyukakról, első csillagokról, a földönkívüli élet utáni kutatásról és az univerzum jövőjéről. Egyelőre ő töltötte be legtovább a Harvard csillagászati tanszékvezetőjének posztját (2011-20), emellett a Harvard Black Hole Initiative alapító igazgatója (2016–) és az Elméleti és Számítási Intézet (ITC) igazgatója (2007–) a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központon belül.
A TIME magazin 2012-ben beválasztotta Loebot az űrkutatás 25 legbefolyásosabb embere közé (a rangos listán közvetlenül Elon Musk mellett kapott helyet), 2020-ban pedig a hazájában beszavazták az elmúlt évtized 14 leginspirálóbb izraeli alakjainak ligájába.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
