Auguszt cukrászda nyílt a Nemzeti Múzeum kertjében
A 150 éves múltra visszatekintő család leszármazottja, Auguszt-Arató Flóra és férje Perge-Oláh Norbert a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében nyitotta meg cukrászdáját, amely a Geraldine nevet kapta. Az eseményen részt vett Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, őexc. Arian Spasse, az Albán Köztársaság magyarországi nagykövete, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kozma Imre atya, az Auguszt Cukrászdinasztia tagjai, kollégáik és a sajtó munkatársai.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a megnyitón elmondta, hogy a múzeum és a névadó Apponyi Geraldine kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. Gróf Zichy István igazgató jóvoltából az intézmény munkatársa volt az elszegényedett grófkisasszony, aki a gyűjtemények feldolgozását segítette, kiadványokat árult és a látogatók idegen nyelvű tájékoztatásában segédkezett. Nem sokáig, mert I. Zogu albán király feleségül vette. A polgári esküvői ceremóniára 1938. április 25 és 27. között került sor, Tiranában. Albánia első és máig utolsó királynéja. Emléke előtt tisztelegve döntöttek úgy, hogy a 19. századi kertészház bővítésével kialakított kávézó az ő nevét viselje.
Nem csupán Geraldine-ról elnevezett Auguszt Cukrászda nyílik a Múzeumkert kertészházában, hanem a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára Apponyi Geraldine albán királyné egykori ügyvédje, dr. Hunyor Imre fényképalbumával is gazdagodik a leszármazottak ajándékának köszönhetően. A felvételek a tiranai ceremónia és a kísérő programok mozzanatait, résztvevőit, valamint a magyar vendégek autókonvojának hazaútját örökítik meg Bojár Sándor fotóriporter, részben pedig egy amatőr fotográfus kamerájának tolmácsolásában
Őexc. Arian Spasse, az Albán Köztársaság magyarországi nagykövetétől megtudtuk, hogy a királyi pár mindössze egy évig tartó országlásának Albánia olasz megszállása vetett véget. Az albán rendszerváltás után, még egy tiszavirág életű tiranai visszatérés következett, azonban Zogu 1961-ben bekövetkező halála miatt már csupán Geraldine számára. Ez az igen rövid és megszakításokkal tűzdelt idő mégis elegendőnek bizonyult arra, hogy az egykori királyné személye körül máig tartó tisztelet bontakozhasson ki Albániában.
Auguszt-Arató Flóra és Perge-Oláh Norbert tulajdonosok elmondták, a Geraldine Cukrászda olyan üzlet, amely szeretné éreztetni a vendégekkel, milyen is volt az Auguszt egykori világa.
A vendégek azt a különleges forró csokoládét kortyolhatják és azokat a süteményeket fogyaszthatják, amit egykor a édszüleik. Természetesen a hagyományos sütemények mellett cukor – glutén – laktózmentes desszertek is kaphatók. Alkoholos és mentes frissítőkkel, fagylaltokkal is készülnek. És ha egy kései reggelire, vagy egy könnyű ebédre vágyunk, náluk azt is megkaphatjuk. Paradicsomos és lazacos Quiche-el, friss, gyümölcsös Granolával és Croissant szendvicsekkel is készülnek minden nap.
Végül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kozma Imre atya megáldotta a cukrászdát …
A Geraldine Cukrászda keddtől – vasárnapig 10 és 18 óra között fogadja a vendégeket.
Auguszt Család története
Auguszt Elek 1870-ben egy pici tabáni, földszintes házban indította meg „czukrászatát”. Ebben a kis boltban, amely mögött a család lakása volt készült fia, a 21 éves József az 1896-os Milleneumi Kiállításra. Auguszt József Párizsban és Londonban szerezte meg a szakmai gyakorlatot a kor szokásának megfelelően. Mikor visszatért Budára, átvette közben megözvegyült édesanyjától az üzlet vezetését és idevette ifjú feleségét is. A fiatalok 1916-ban a Krisztinaváros szívében új üzletet nyitottak. Az akkori vidékies és elmaradott Budán nagy merészségnek tűnt pazarul berendezett, elegáns, gázvilágításos üzletet nyitni.
Fiuk, Auguszt Elemér a Hauer cukrászdában töltötte inaséveit, majd őt is külföldre küldték tanulni. Londonban és Lisszabonban töltött éveket. A háború és az ostrom alatt a Krisztina téri ház találatot kapott és romba dőlt. Auguszt Elemér orosz hadifogságba került. Az ő édesapja a romok alól kimentett és félig újjáépített cukrászdát újra megnyitotta, amit hamarosan a hazatért fia átvett. Feleségül kérte Resetka Olgát, akinek olasz kávét áruló eszpresszója volt a mai Ferenciek terén. Mind a két üzlet államosítása után, 1951-ben az egyik hajnalon marhavagonokba rakták az akkor már háromgyerekes családot, és kitelepítették a Borsod megyei Taktaszadára. 1954-ben a család visszaköltözhetett Pestre. Az 1956-os forradalmat követően Resetka Olga és Auguszt Elemér végre újra önálló üzletet nyithattak Budán a Fény u.-i piac mellett.
Az új generáció, fiuk, Auguszt József személyében 1988-tól irányítja a cukrászdát. Az üzlet bővítése mellett a süteményválaszték is jelentősen növekedett. Új termékeket vezetett be, amelyek a mai élet táplálkozási szokásait követik, mégis megtartják a híres Auguszt-termékek magas minőségét. 1993-ban, lányuk, Auguszt Olga Pesten is üzletet nyitott a Kossuth Lajos utcában. Az eldugott kis üzletben már ülve is fogyaszthatók a finomságok, s a hangulatot régi bútorok, családi emlékek, fényképek teszik meghitté. 2001-ben a farkasréti Sasadi úton nyitott új üzletet egy kertes családi házban a női ág. 2011-ben az Auguszt család cukrász művészetének Magyar Örökség Díjat szavaztak meg. 2019-ben Auguszt Olga a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült. A fotón a három generáció.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
