Szobrot avattak Cziffra György zongoraművész emlékére
Cziffra György zongoraművész születésének 100. évfordulója alkalmából Budapesten a XIII. kerületben lévő Cziffra György parkban felavatásra került Meszlényi-Molnár János szobrászművész alkotása 2021. november 5-én. Az eseményen köszöntő beszédet mondott dr. Tóth József polgármester és Balázs János zongoraművész is, a Cziffra György Emlékév művészeti vezetője.
Dr. Tóth József polgármester ünnepi beszédében ismertette Cziffra György életútját, amely azt bizonyítja, hogy sosem szabad feladni vágyainkat. Arra tanít bennünket, hogy rendszeres munkával és kitartó akarattal a tehetség kibontakoztatható …
Cziffra György 1921. november 5-én született Tripoliszban. Majd Budapesten a Tomori és a Babér utca sarkán álló barakkiskolába járt, innen indult el a világhírnév felé. Már fiatalon megmutatkozott a tehetsége, nyolc évesen került a Zeneakadémiára. 13 évesen már csodagyerekként koncertezett. Szovjet fogságba is került, majd hazatérve éjszakai bárokban zenélt. 1950-ben disszidálás közben elkapták és 3 évre kényszermunkatáborba zárták. Innen szabadulva a komolyzene felé fordult, 1956-ban távozott külföldre, első párizsi hangversenyével üstökösként robbant be a világ zenei életébe.
Hamarosan kora egyik legkeresettebb zongoristája lett, versengtek érte zenekarok és koncerttermek – a Carnegie Hall, a Royal Festival Hall, a Hollywood Bowl, a Tonhalle. 1969-ben saját nemzetközi versenyt alapított Versailles-ban, felújította és koncertteremmé alakította a romos senlis-i kápolnát, amelyet Liszt Ferencről nevezett el.
1981-ben egyetlen fia – aki karmesterként rendszeres társa is volt – meghalt egy tűzbalesetben. Cziffra ezután nem koncertezett zenekarral és lemezfelvételt sem készített. Magyarországgal kivételt tett: fia halála után két héttel minden erejét összeszedve az első Budapesti Tavaszi Fesztiválon a magyar közönség kedvéért lépett színpadra. 72 évesen egy Párizs környéki klinikán halt meg.
A XIII. kerület világhírű személyiségei közül is kiemelkedik Cziffra György. A Tomori Pál Általános Iskolában emléktábla és emlékterem őrzi emlékezetét, a Tripoliszra emlékeztető táblát 2004-ben avattuk fel, a Cziffra György park avatóünnepségét 2013-ban tartottuk. A mai naptól pedig Meszlényi Molnár János szobrászművész alkotása egyedi láttatással állít emléket Cziffra Györgynek, aki az angyalföldi nyomortelepről a világhírig jutott. Büszkék vagyunk rá! – fejezte be ünnepi beszédét dr. Tóth József.
Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a Cziffra György Emlékév művészeti vezetője nagy napnak nevezte Cziffra György születésének 100. évfordulóját, melyet az UNESCO is felvett az évfordulók sorába. Mint mondta, ez a nap nem csak egy kerek születésnap, hanem egy ideológia is, egy olyan embert ünneplünk, akinek az életútjából erőt meríthetünk, meghatottság nélkül nem is tud róla beszélni …
Az Emlékév keretében hazánk és a nemzetközi zenei élet jelentős városaiban, koncerttermeiben kerülnek megrendezésre hangversenyek, előadások, mesterkurzusok, gyerekeknek szóló foglalkozások, tehetséggondozó kezdeményezések. Mindez a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel, zenekarokkal és a világ legismertebb művészeivel együttműködésben valósul meg.
Az Emlékév száznál is több programja mögött nemcsak a Cziffra Fesztivál, hanem hazai és külföldi partnerek sokasága áll társszervezőként. A Müpától a Nizzai Operaházig számos intézmény részt vállalt abban a nemes feladatban, amit a Cziffra-örökség megidézése jelent.
Fővédnök: Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. Nemzetközi védnök: Gérard Bekerman, a Fondation Cziffra elnöke. Védnök: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
