Search
vasárnap 23 szeptember 2018
  • :
  • :

Gaullizmus és Európa – Trócsányi László

Erős Franciaország nélkül nincs erős Európa, erős tagállamok nélkül nincs erős Európai Unió – mondta Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter. Az Európai Unió stabilitásához és jövőjéhez nélkülözhetetlenek bizonyos de Gaulle-i erények, az erő és a nagyság feltételezi a rugalmasságot és az alázatot.

Az európai népek nem lelkesedhetnek egy értékek, azaz lélek nélküli Európáért, másrészt csak olyan integrációban vehetnek rész, amelyben fennáll a megértés egymás speciális létérdekei iránt. Az európai integrációhoz a tárgyalás művészetére és művészeire, valódi, elmélyült párbeszédre, ehhez egymás megbecsülésére van szükség.

1TrocsanyiStumpfCharles de Gaulle azért lehet politikai példakép, mert erkölcsi példakép is volt. Hozzáfűzte: a de Gaulle-i példa közel áll nem egy mai európai vezetőhöz, aki erős nemzetállamokban gondolkodik. Ez is legitim nézet, még ha nem is az egyetlen. De Gaulle által megálmodott francia ötödik köztársaságban egy embernek van meghatározó szerepe, az ország pedig akkor lehet sikeres, ha van karizmatikus vezetője. Általános igény lenne de Gaulle-hoz hasonló jó karizmájú vezetőkre Európában és a világban. De Gaulle nem annyira az erős kéz, mint az erős demokratikus legitimáció híve volt, ennek forrását pedig a francia népben kereste és találta meg.

De Gaulle nagy francia és nagy európai volt, mégsem szokták az európai integráció alapító atyáival együtt emlegetni, holott a világháború utáni Európa alapítója, sőt alapító atyja, ha az európai egységet nem elsősorban közjogi kérdésként kezeljük. A tábornok már a második világháború idején mondta, hogy a háború után Nyugat-Európában valamilyen csoportosulást kell létrehozni, amelynek artériái a La Manche-csatorna, a Földközi-tenger és a Rajna lennének, a hidegháború idején pedig olyan Európa elkerülhetetlen eljövetelét álmodta meg, amely az Atlanti-óceántól az Urálig terjed. Víziójának talpköve azonban a függetlenség volt. Független, szuverén Franciaország, és “európai Európa”, vagyis, amely mentes nemcsak a szovjet, hanem az amerikai befolyástól is.

De Gaulle egy európai államszövetség gondolatának ellenzője, de az európai államok szoros szövetségének meggyőződéses híve volt, aki a nemzetek Európájában hitt, az európai népek összhangjában, “koncertjében”. De Gaulle “feltétlenül óhajtotta” a kontinentális Európa államainak szoros kormányközi együttműködését, ez magában foglalta a közös piacon túl a nyugat-európai országok politikai uniójának gondolatát is.

A tábornok látta a meghasonlott, kettéosztott Európát is, és baráti kezet nyújtott nemcsak a legyőzött Németországnak, hanem ez a kéz átnyúlt a falakon, a szögesdrótokon is. Úgy is mondhatnánk: katonai vezetőként, stratégaként számára Európa földrajzi térképe elsőbbséget élvezett annak politikai térképéhez képest. Az egyik, ma is érvényes tanulság, hogy azokat az államokat, amelyek ma kopogtatnak az Európai Unió ajtaján, ne zárjuk ki.

De Gaulle tábornok a háború utáni európai rend és európai egységtörekvések atyja volt, ennek az Európának az egyik alapköve a béke, a másik a demokrácia, az emberi jogok, a szabadság, a jogállam értékei, a harmadik Európa humanista öröksége, ami minden totalitárius ideológia és politika elvetését jelenti. A gaullizmus nem lehet Európa hangja, de lehet fontos szólam a többszólamú műben. Erős Franciaország nélkül nincs erős Európa. Erős tagállamok nélkül nincs erős Európai Unió.

Azt is látni kell, hogy de Gaulle ideje óta a világ jelentősen átalakult, Franciaország és egész Európa relatív demográfiai és gazdasági súlya csökken a világban, ezzel együtt Franciaország és Európa globális tényező maradhat, bizonyos feltételekkel. Ilyen feltételnek tartja például azt, hogy sikerüljön optimalizálni a közös hatáskörbe adott és a nemzeti hatáskörben tartott politikák mixtúráját. A nemzetállamnak nem az EU az egyetlen környezete, hanem a globalizált világ is, és még a legnagyobb európai hatalmak sem állhatnak helyt egymagukban.

A Századvég Alapítvány az Igazságügyi Minisztériummal és az NKE-vel együttműködve rendezte meg a Gaulleizmus: az állam, a jog és a nemzeti szuverenitás szerepe a modern európai demokráciákban című nemzetközi konferenciát.

Köszöntőt mondott Prof. Dr. Patyi András, rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hervé Ferrage, igazgató, Budapesti Francia Intézet, Prof. Dr. Lánczi András, elnök, Századvég Alapítvány részéről.

A gaullizmus helye a mai Franciaországban címmel tartott előadást Michel Anfrol, a Charles de Gaulle Alapítvány Baráti Tagozatának elnöke, újságíró és egykori televíziós műsorvezető.

Gaullizmus és Európa volt a témája Prof. Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogász professzora, volt párizsi nagykövetnek.

Az erős állam alkotmányos lehetőségei és korlátai volt a tárgya Prof. Dr. Stumpf István, alkotmánybíró, egyetemi tanár, tudományos főmunkatárs, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete előadásának.

Charles de Gaulle eszmerendszere magyar szemmel – Prof. Dr. Granasztói György, miniszterelnöki főtanácsadó, történész, egyetemi tanár.

Gaullizmus fél évszázad elteltével: legitim párhuzamok? – Prof. Dr. Gazdag Ferenc, egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi és Európai tanulmányok Kar, a Magyar Tudományos Akadémia doktora

Az állam szerepe a francia gazdaságban – Daniel Constans, a francia nemzetgyűlés Gazdaságért és Tudományos Értékelésért felelős Osztályának tanácsosa.

Az állam szerepe a gazdaság- és társadalomszervezésben a mai Magyarországon – LL.M. Orbán Balázs, kutatási igazgató, Századvég Alapítvány.

A jó állam ismertető jelei – Dr. Kaiser Tamás, tudományos igazgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet

Moderálás és záró előadás: Gát Ákos Bence, miniszteri személyi titkár, Igazságügyi Minisztérium, alapító elnök, Duel Amical Egyesület.

Franciaország utóbbi évszázadának legnagyobb államférfija, Charles de Gaulle élete, döntései, megoldásai és célkitűzései sok szempontból a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE), az intézmény létrehozása mögött meghúzódó magyar államreform-folyamattal kapcsolhatók össze.

Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.