Search
vasárnap 21 április 2019
  • :
  • :

MNB Monetáris Tanács döntései

Monetáris szigorítás kezdődik, kötvényvásárlási program indul …

Az MNB elérte középtávú, fenntartható inflációs célját – jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke 2019. március 26-án Budapesten egy rendkívüli sajtótájékoztatón. Megtudtuk, hogy szükséges, elégséges, eseti, egyedi jelleggel hozott döntést az MNB Monetáris Tanácsa a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve 2019. március 27-i hatállyal, amely a jegybanki kamatlábak szerkezetében is változást eredményezett.

Az árstabilitás fenntartása érdekében a Monetáris Tanács szükségesnek tartotta a monetáris kondíciók megváltoztatását. Ennek megfelelően az egynapos betéti kamatot – 10 bázispontos emeléssel – 0,05 százalékban állapította meg, míg az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul 0,9 százalékon tartotta. Emellett a Tanács a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

1MNBA monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a Monetáris Tanács 2019. július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindítja a vállalati kötvényvásárlási programját. Az új monetáris politikai eszközzel, a Növekedési Kötvényprogrammal (NKP) a Tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A jegybank a program keretében a nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket vásárol.

A kötvényvásárlások eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A program bevezetésének szempontjait és a legfontosabb jellemzőit az MNB háttéranyag formájában publikálja, a részletes feltételeket tartalmazó terméktájékoztatót 2019 április végéig teszi közzé. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult Növekedési Hitelprogram Fix konstrukciót.

A Monetáris Tanács ezen lépéseivel biztosítja az árstabilitás fenntartását. A monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg. A változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ennek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a Tanács a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.

A gazdasági növekedés 2019-től fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A hitelpiacok folytatódó dinamikus bővülésével a beruházási ráta magas szinten stabilizálódik, míg a reáljövedelmek emelkedése hozzájárul a lakossági fogyasztás és megtakarítások további erősödéséhez. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.

A romló európai konjunkturális kilátások és az eurozónát övező lefelé mutató inflációs kockázatok miatt az Európai Központi Bank (EKB) módosította az előretekintő iránymutatását, ezáltal az első kamatemelés időpontja későbbre tolódott. Az EKB a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása és a kedvező banki hitelezési feltételek megőrzése érdekében elindítja a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek új sorozatát (TLTRO-III). Ennek következtében a jegybankmérleg nagysága várhatóan hosszabb ideig nem változik érdemben. Az első kamatemelés későbbre tolódása és a mérlegpolitika eredményeként a laza monetáris kondíciók az eurozónában is tovább maradnak fenn.

Az elmúlt időszakban a globális növekedési kilátások jelentősen romlottak. Az Egyesült Államokból, az euroövezetből, illetve Kínából is többnyire lassuló konjunktúrára utaló adatok érkeztek. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a Brexit megállapodást övező bizonytalanságok befolyásolták.

A sajtótájékoztatón részt vettek – Nagy Márton és Windisch László alelnök, Hergár Eszter ügyvezető igazgató, az MNB igazgatói és vezető munkatársai.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.